A jel arra utal, hogy a bolygónak saját mágneses tere van, amelyről úgy gondolják, hogy központi szerepet játszik az élet fenntartásában egy adott világban.

A Földön a mágneses mezőnk segít megvédeni minket a nagy energiájú részecskéktől és a plazmától, amelyek a Napból kirobbannak. Ezért gyakorlatilag az idegen élet attól függ, hogy a bolygókat védi-e hasonló mező.

 

Az YZ Ceti b nevű, a Naphoz egészen közel, körülbelül 12 fényévre fekvő sziklás bolygó egy csillag körül kering. A bolygóról észlelt rádióhullámok akkor keletkeznek, amikor a csillag kölcsönhatásba lép a bolygó mágneses mezőjével.

A kutatók a hatást az északi fényhez hasonlónak jellemezték, amely a Földön akkor következik be, amikor a Napból származó nagy energiájú részecskék kölcsönhatásba lépnek bolygónk légkörével.

„A potenciálisan lakható vagy életet hordozó világok keresése más naprendszerekben részben annak meghatározásától függ, hogy a kőzetből álló, Föld típusú exobolygók rendelkeznek-e mágneses mezővel. Ez a kutatás nemcsak azt mutatja, hogy ez a bizonyos sziklás exobolygó valószínűleg rendelkezik mágneses mezővel, hanem ígéretes módszert kínál továbbiak megtalálására is” – mondta Joe Pesce, az amerikai Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium (NRAO) programigazgatója.

Borítókép: illusztráció, forrás: exoplanets.nasa.gov