| 2020. november. 18. | 1 perc olvasás

Fedezzük fel - Érdekességek a Soproni-hegységről

A Soproni-hegységet a magyar-osztrák államhatár kettéosztja. A főgerinctől északra a hegység középső és keleti része Magyarországhoz, nyugati sávja Ausztriához (Burgenland tartomány) tartozik, s utóbbi részét képezi a főgerinctől délre fekvő rész csaknem egésze is.

A Soproni-hegység a Keleti-Alpok hegységrendszerének keleti, alacsony középhegység jellegű nyúlványa. A hegység főgerince nagyjából nyugat-keleti irányú, mély völgyekkel elválasztott oldalgerincekkel.

Keleti részét a Rák-patak völgye szabályosan két részre osztja. A csúcsok kelet felé haladva egyre alacsonyabbak lesznek:

  • A fő gerincen Brenntenriegel (Bren-tető) 606 m,
  • Asztalfő (Herrentisch, az országhatár által kettéosztva) 551 m,
  • Magas-bérc (Hoher Riegel, a magyar oldal legmagasabb pontja) 557 m,
  • Angerwald 535 m,
  • Muck (más néven Nyíres) 522 m,
  • Dalos-hegy (Sängerberg) 403 m,
  • Károlymagaslat (Karlshöhe) 394 m.
A Károly-kilátó a Soproni-hegység legnépszerűbb kirándulóhelye.
A Károly-kilátó a Soproni-hegység legnépszerűbb kirándulóhelye.
Fotó: Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook oldala

A hegység belsejében csak kicsiny egykori bányásztelepülések találhatók (Ilona-akna = Helenenschacht, Brennbergbánya, Görbehalom), jelentősebb lakott területek csak a hegylábon alakultak ki. Jelenleg újra divatosakká váltak a természetbe kiköltözések, ezért ezek a települések és közvetlen környezetük térségében építkezések, felújítások zajlanak.

A Soproni-hegység ösvényein
A Soproni-hegység ösvényein
Fotó:Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook oldala

Borítókép: Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook oldala 

Legnépszerűbb cikkek