Kalandos története van az előkerült és feldolgozott kottáknak. Kárpáti Sándor unokája a háziorvosként praktizáló dr. Kárpáti György a bánfalvi Kárpáti malom helyreállítása során, illetve szülei lakásának eladásakor az egyik ágyneműtartóban bukkant rá a dossziékra. Ezek rejtették a kézzel írt partitúrákra. Az erősen megkopott papírokat Dárdai Árpád karnagy kezdte leporolni. Hónapokig tartó munka során digitalizálta a műveket, a munkát a Soproni Önkormányzat is támogatta.  

Az elkészült művekből Feltárt zenei kincsek címmel rendeztek emlékhangversenyt a zeneszerző halálának 80. évfordulója alkalmából. A teltházas koncert nagy sikert aratott a közönség soraiban. A vasárnapi koncerten közreműködött Látrányi Éva (ének), Várallyay Kinga (zongora), Sárközi Gábor (nagybőgő) és a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar. Dárdai Árpád karnagy azt mondta, hogy jóval több mint ezer, sokszor rendkívül hiányos kottaoldalt kellett átnéznie, kiegészítenie és digitalizálnia. Hihetetlen nagy és értékes, valamint sziporkázóan szellemes dalokból álló anyagról van szó.

Kárpáti Sándor gazdag életművében tíz színpadi mű is szerepel, köztük az Árgyélus királyfi és Tündér Ilona című táncrege is. Emellett számtalan zenemű, kórusművek sora, orgonaművek, vonósnégyesek, kortárs költők megzenésített versei fémjelzik életművét.

Kárpáti Sándor Kőszegen született 1872-ben, zenei tehetsége már korán megmutatkozott. A polgári iskola elvégzése után, 14 évesen Sopronba került, ahol az evangélikus tanítóképző növendéke lett. 1890-ben kapta kézhez tanítói oklevelét, majd Budapesten öt évvel később vehette át tanítóképezdei zenetanári oklevelét. 1905-től a Soproni Tanítóképző zenetanára. Szerteágazó zeneszerzői tevékenységét 1932-ben Budapesten, a Vigadóban felcsendülő Feltámadás című szimfonikus költeményének bemutatásával ismerték el. 1934-es önálló szerzői estjének Sopronban nagy közönségsikere volt. Méltatásként Thurner Mihály polgármestertől ezüst babérkoszorút kapott. 1939-ban 67 éves korában hunyt el.