Fertő Part fejlesztés építész szemmel I. rész

  2021. március 23. - www.sopronmedia.hu (Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.)

Már javában zajlanak a Fertő Part fejlesztés kivitelezési munkái. Az első ütemben a területrendezési földmunkák, valamint a kotrási és víziközmű építési munkálatok vannak soron. Kétrészes írásunkban a megújuló Fertő Part terveinek és összképének kialakításáról, a megvalósuló terek, épületek és magának a természetnek az összhangjáról Tima Zoltán, Ybl-díjas építészt, a beruházás generáltervezéséért felelős KÖZTI stúdióvezetőjét és Mohácsi Sándort, az S73 iroda vezető tájépítészét kérdeztük. Cikksorozatunk első részében a Tima Zoltánnak készült beszélgetést osztjuk meg.

Nem először dolgoznak együtt Mohácsi Sándorral. Egy korábbi szakmai lapban megjelent közös interjúban említették, hogy jól ismerik egymást, egymás stílusát, ennek is köszönhető a nagymértékű, kölcsönös bizalom. Adja magát a kérdés, generáltervezőként egyértelmű volt, hogy a Fertő Part fejlesztés kapcsán is az S73 irodával és Mohácsi Sándor tájépítésszel szeretne együtt dolgozni?

2015-ben kaptam felkérést Sopron városától, hogy a KÖZTI készítsen tanulmánytervet a Fertő tavi vízitelep fejlesztésére. Amikor az alpolgármester és főépítész urakkal először körbejártuk a helyszínt, – látva a fejlesztésre szánt terület kiterjedését, felismerve a feladat összetettségét és természetvédelmi beágyazottságat – amellett, hogy nagyon örültem a lehetőségnek, láttam azt is, hogy komoly kihívást hordoz. Ezért olyan szövetségest kerestem, akiről tudtam, hogy tud és képes is – ebben a léptékben – együtt dolgozni, együtt gondolkozni velem, velünk építészekkel, hogy közösen dolgozhassunk ki egy jövőbemutató fejlesztési programot, majd tervet. Biztos voltam benne, hogy Mohácsi Sándor és cége megfelelő partner lesz a leírtak vonatkozásában. Közel 5 év távlatából visszatekintve csak megerősíthetem, hogy jó döntés volt erre az együttműködésre alapozni a munkánkat.

Ha magát a terveket és a tervezési folyamatot nézzük: mi jellemzi a Fertő Part beruházás kapcsán az építészeti koncepciót?

A munka kezdetétől fogva nagyon sokszor felmerült a kérdés, milyen előképek vagy a tájra jellemző építészeti előzmények adhatnak mintát az építészeti arculat kialakításához. Sokat tanulmányoztuk a Fertő vidék hagyományos építészetét – a határon túl is –, és azt állapítottuk meg, hogy kizárólag a Fertő tóhoz kapcsolható építészeti formanyelv nincs. Viselkedési módok, anyaghasználat van, de ezek soha nem álltak össze olyan koherens egésszé, amire mintaként lehetne tekinteni. Talán nem véletlen, hogy a világörökségi dokumentumok is a „Kultúrtáj” és nem a Fertő tóhoz köthető egyedi építészeti értékek védelméről szólnak. Mindezen okok miatt mi egy egységes, de mai építészeti formanyelvet, ha úgy tetszik arculatot dolgoztunk ki. Az anyaghasználatban tekintettel voltunk a tartósságra, a műszaki fenntarthatóságra és az üzemeltetési szempontokra egyaránt. Az időtálló, nádlenyomatos betonfelületeket időjárásálló fa elemek egyensúlyozzák ki. Az épületek zöme transzparens, jól átjárható és tiszta funkcionalitás jellemzi. Léptéküket a végtelen tájhoz igazítottuk, alapvető jellemzőjük a horizontalitás, a legmagasabb épület – a kilátót leszámítva – sem haladja meg a 10 méteres magasságot.

Építészetileg, tervezésileg milyen kihívásokat rejt a vízparti építkezés? Mi az, amire különösen oda kellett figyelni az építészeti tervek kialakításakor?

A legnagyobb kihívás a rendkívül elhanyagolt terület rehabilitációjának mikéntje, a „civilizációs” terhelés egyenletessé tétele volt. Mostanáig egy viszonylag szűk területen, időnként jelentős és a környezeti hatásokkal egyáltalán nem törődő területhasználat történt. Ehhez képest a fejlesztés egy műszakilag teljeskörűen kontrollált, ökonomikus és ökologikus használatot céloz meg. Ennek érdekében olyan építészeti és műszaki megoldásokat választottunk, hogy energetikai és vízgazdálkodási szempontból szinte teljes legyen az egyensúly, mindez lényegében nulla károsanyag kibocsátás mellett. Ez a gondolkodás természetesen közvetlenül visszahat az épületek kialakítására, elhelyezésére, közvetetten a külső megjelenésükre is.

Természetvédelmi területen vagyunk, ugyanakkor ez egy úgynevezett szárazulat, ahol korábban is turisztikai hasznosítás zajlott. A természetvédelmet tekintve milyen szempontokat kellett figyelembe venni a tervezéskor?

 Ez a terület a magyarországi Fertő part egyetlen – mintegy 1,5-2 km hosszú – szakasza, ahol turisztikai fejlesztés lehetséges. Éppen ezért fontos szempont volt, hogy itt – a turisztikai funkciók mellett – olyan funkciók is helyett kapjanak, amelyek a természetvédelemről, illetve a Fertő táj védett természeti értékeiről szólnak. Ennek legjelentősebb bázisa az a 12 hektáros Ökopark, ahol a számos állat-, és növény bemutató hely mellett egy télen-nyáron nyitva tartó, mintegy 900 m2 kiállítási területtel rendelkező Ökocentrum is létesül. Az interaktív kiállítás útvonala egy – a víz alatti világot is bemutató – mesterséges tó mederszintjéről induló rámpa rendszeren keresztül jut el a nádasok élővilágáig, majd tovább haladva felidézi a rendkívül gazdag madárvilágot, bemutatva élőhelyüket, vonulási szokásaikat. Mindezeken túl az Ökocentrum természetvédelmi információs központként is működik majd, szervezve a fokozottan védett zónákba, a természetvédelmi szakemberek által vezetett kenus túrákat is. A tervezési munkát szakmailag a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai segítették.

A Fertő Part turisztikai közösségi tér kialakításakor milyen funkciókat, milyen funkciójú épületeket kellett beépíteni a tervbe?

A négyévszakos használat volt az egyik legfontosabb szempont. A korábbi néhány hónapra korlátozódó – elsősorban nyári – használattal szemben a megújuló Fertő Part egyrészt kínálatában – Ökocentrum, sportközpont, vízisport telep, vendéglátóhelyek -, másrészt a – különböző kategóriájú szálloda, üdülőházak, motel, kemping – szálláshelyek tekintetében egész évben tudja majd biztosítani akár a több napos ott tartózkodást. Megújul a strand, a tóban való fürdési lehetőség mellett létesülnek medencék, felnőttek és gyerekek számára, mindez kulturált szolgáltatási környezetben.

Már szó volt a természetvédelmi terület jellegről, milyen olyan megoldások kerültek be a tervbe, vagy akár a kivitelezési folyamatba magába is, amelyek a környezetterhelés csökkentését segítik elő?

Említettem korábban, hogy a környezet-, és természetvédelmi szempontok fokozott óvatosságra és gondosságra intettek bennünket és olyan ökologikus megoldásokat kerestünk, amelyekkel a terhelés a lehető legminimálisabbra csökkenthető. Az újjáépülő víz-, és csatornarendszer egy olyan vízgazdálkodási körforgásban fog működni, melynek eredményeként minimalizáltuk a bejövő víz mennyiségét és az innen kivitt szennyvíz mennyiségét is. Az esővizet, a medencék pótvizét öntözésre lehet majd használni, de fúrt kutak is segítik ezt az egyensúlyt. Talajszonda rendszerre épülő fűtési-hűtési megoldást választottunk és ez semmilyen károsanyag kibocsájtással sem terheli a környezetet. A Fertő Part – az újjáépülő bekötőúttal párhuzamosan létesülő, elválasztott kerékpárút révén bekapcsolódik a Fertő tó körüli kerékpáros úthálózatba, segítve az ide érkező kerékpáros ökoturistákat.

Kérem, várjon... Kérem, várjon...