Endréd első írásos említése 1348-ból való. Középkori birtokosai a névadó Endrédy-; a Pinnyei- és a Kanizsai család voltak, majd 1536-tól házasság révén a Nádasdyaké lett. A család 1540 körül menekült horvátokat telepített le jelentős számban; az őslakos magyarság szinte beolvadt a horvátságba. Az 1584. évi urbárium háromnegyed részben horvátok által lakottnak írta le Endrédet. A horvát dűlőnevek használata is arra utal, hogy javarészt horvátul – régies megjelöléssel „tótul” – beszéltek.

1681-től Endréd is az Esterházyak tulajdonába került. Esterházy Pál herceg előbb Széchényi György érseknek, majd 1700-tól a máriacelli bencéseknek adta zálogba. Tőlük utóda 1719-ben váltotta vissza, és a falu az Esterházyak saját kezelésében maradt, mint a süttöri uradalom része. Ekkoriban kisebb számban németajkúakat is telepítettek be. Birtokukon az úrbérrendezés felállította kereteket az irtásföldek állandó terjesztése enyhítette, így Endréden a jobbágycsaládok mindegyike saját külön telken élt. A falu fő utcája máig őrzi jellegzetes fűrészfogas beépítését.

1778-ból ismert Endréd pecsétje: mezejében virágdísszel ellátott, lebegő ekevas látható, kétoldalt virággal. Felirata: Szent Antrel Neidasti Fereus.

Endréd római katolikus temploma a 18. század elején a falun kívül állt, 1753-ban újjáépítették. 1766-ban még nem volt tornya, és kifogásolták, hogy az oltáron a védőszenteknek csak kicsi szobra állt. Az egyébként is elhanyagolt templom 1834-ben leégett, csak 1866-ban állították helyre. Ekkor tornyot is emeltek, de ebbe villám csapott. 1893-ra olyan rossz állapotba került, hogy vissza kellett bontani. A mai egyhajós, középtornyos építmény 1908-ban épült Herczeg Zsigmond tervei szerint neoromán stílusban. A templomot Szent István királynak szentelték, a plébániát is róla nevezték el. 1908. augusztus 20-án avatta fel gróf Széchenyi Miklós győri megyés püspök. Az oltár felett található festmény Szűz Máriát királynőként ábrázolja, kezében a kis Jézussal. Balról egyházi személyek, jobbról világiak nézik az Anyát és a Gyermekét.

Belső berendezési tárgyai (a faragott oltárok, szószék, keresztelőkút, gyertyatartó, szent sír, misekönyvtartók, padok) Kelemen Márton győri szobrász műhelyében készültek. A szentély ablakait Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló üvegképek ékesítik. A falakon Samodai József festményei láthatók. Tornyában 3 harang lakik: a 90 kg súlyú kis harang 1863-ban készült Seltenhofer Frigyes soproni műhelyében.  1922-ben szintén Sopronban öntötték az „A” hangú, 416 kg súlyú nagy harangot. A 2007-ben felszentelt 220 kg súlyú harangot pedig a monori Farkas Titusz készítette. Az előtérben emléket állítottak a településről származó világháborús hősöknek.

A templom mellett áll a Pieta szoborral kiegészített kereszt, melyet 1919-ben népmisszió alkalmával állították. A keresztre rendre felkerültek a későbbi missziók évszámai is. Talapzatán az átfestések miatt csak halványan olvasható a készítő jelzése: "Mechle Sopron". 

A falu déli részén 1884 óta háromalakos szoborcsoport áll. A fogadalmi szobor témájának megválasztásában szerepe lehetett annak, hogy ekkoriban már folytak a millenniumi előkészületek. A főalak Szűz Mária a kis Jézussal: ábrázolásuk hasonlít a templomban található festményhez. A talapzatra - a megszokottól eltérően - két magyar szent került, Szent István és Szent Imre. A szobrok részleteikben is a korszak historizáló stílusához alkalmazkodnak. A zsinóros ruházatot és köpenyt viselő, hullámos hajú Imre herceg övéről kard lóg, kezében liliomot tart. István király bal kezében az országalma, jobbjában eredetileg jogar lehetett, már nincs meg. Felirata: "Magyarország védasszonya könyörögj érettünk! Fogadalomból állíttatta Szántó Imre 1884" A talapzaton sajnos nem található az alkotó neve. A renoválást 1983-ban "B J" végezte.

A 85-ös főút kereszteződése közelében található az 1780 körül faragott copf stílusú Szentháromság szobor. A négyszögalapú oszlopon az Atya a "kegyelem trónusán" ül. Kezével a keresztet tartja, amelyen a megfeszített Fiút látjuk. A Szentlélek nem felettük, hanem előttük kapott helyet, a Fertő-tájra jellemző ábrázolásmódban. Az oszlopot a copfra és a korai klasszicizmusra jellemző girlandok díszítik.

További szép egyházi vonatkozású faragott emlék a temető 1908-ból való nagykeresztje. A posztamensen valószínűleg Szűz Mária és Szent János apostol szobra állt, golgotai jelenetet ábrázolva. Ma már csak a fájdalmas Anya szobra áll. A talapzaton a „Hild Sopron” szignó olvasható.

A község neves szülötte Hadarics Kálmán (1895-1981), aki Endrédy Vendel szerzetesi néven zirci apát volt 1939-től. Személyéhez fűződik a magyar ciszterci rend megújítása, emellett nagyszerű pedagógus volt, és a II. világháború végén többszáz ember életét mentette meg.

1895. január 19-én született Endréden, mélyen vallásos családban. Középfokú tanulmányait a soproni bencések gimnáziumában kezdte, majd érezve a papi elhívást, Győrben folytatta, mint az egyházmegye kisszeminaristája. A ciszterci rendbe jelentkezett novíciusnak. Beöltözése 1917. augusztus 14-én volt Zircen, rendi névként a Vendelt kapta. Budapesten tanult tovább a ciszterci rend főiskoláján, közben matematikát és fizikát hallgatott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1919 decemberében szentelték pappá. 1922-ben tanári oklevéllel a zsebében, apátja kinevezte a rend budai gimnáziumába matematika-fizika tanárnak. Igazi pap tanár egyéniség volt, szakmáját kiválóan értette és adta át; lényéből áradt a megértő, segítő emberszeretet. 1938-ban a gimnázium igazgatójává nevezték ki, majd 1939-ben a Zirci Apátság apátjává választották. 1939-81 között ő volt a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának elnök-apátja.

1950-ben a szerzetesek elhurcolásakor 500 szerzetesnővért fogadott be a zirci apátságba, sok súlyos fekvőbeteget is. Ez év októberében letartóztatták és 8 hónapi kegyetlen vallatás után 14 évi szabadságvesztésre ítélték. 6 évig magánzárkában, átfagyva, kihullott fogakkal, de töretlen hittel és lélekkel élt.

1957 decemberében súlyos betegen Pannonhalmára, az idős szerzetesek szociális otthonába internálták. Itt folytatta a tudományos tevékenységet, a római és a dallasi rendtársaktól rendszeresen kért matematikai, fizikai és teológiai szakirodalmat és nyelvtudását is folyamatosan fejlesztette. Innen csak az állambiztonság engedélyével távozhatott és élete végéig megfigyelés alatt állt. 1981. december 29-én hunyt el, a zirci apátság templomában nyugszik.

1993-ban Fertőendréd új iskoláját Endrédy Vendelről nevezték el, és 1995-ben emléktáblát avattak a neves szülött tiszteletére. Ugyan az iskola 2007-ban megszűnt, de a névadóról elnevezett matematika-fizika versenyeket azóta is megrendezik.

A Magyar Tudományos Akadémia 2004-ben kinyilvánította, hogy Endrédy Vendel munkássága és emberi helytállása Magyar Örökség. Boldoggá avatását 2012-ben kezdeményezte a ciszterci rend generálisa.

Források:

fertoendred.hu

kozterkep.hu

hu.wikipedia.org

szivk.hu

sacravelo.eu

fertop.art

Borítókép forrása: fertoendred.hu