| 2020. április. 24. | 1 perc olvasás

Festetics Imre, a genetika elfelejtetett nagyapja

Tudtad, hogy Festetics Imre, Széchenyi István gróf anyai nagybátyja a genetika elfelejtetett nagyapja? Korának kiemelkedő zoológusa, érdeklődött az agrártudományok iránt és ennek köszönhető, hogy tagja lett kora egyik legfontosabb szakmai testületének, a brünni Juhtenyésztő Egyesületnek (Schafzüchtervereinigung) és maga is juhtenyésztéssel és nemesítéssel foglalkozott. A kor legfontosabb vitája az „öröklődés” mibenlétéről szólt.

Festetics Imre számára nagyon fontos volt, hogy maximalizálhatja a gyapjú/hús/stb. eladásából származó hasznát, ezért igyekezett megérteni, miképp öröklődhetnek ezek a tulajdonságok. Festetics egyértelműen abban hitt, hogy a „belső tulajdonságok” a lényegesek az egyes jellegek örökölhetőségében, épp ezért a megfelelő állatok keresztezésével fokozható az előnyös tulajdonságok megjelenése.


Festetics Imre 

Az örökölhetőséget leírandó néhány törvényt fogalmazott meg, és „a természet genetikai törvényeinek” (“Die genetische Gesätze der Natur”) nevezte el őket. Festetics Imre használta először a „genetika” szót 80 évvel William Bateson előtt. Ekkoriban Mendel még meg sem született, Charles Darwin pedig még csak 10 éves volt. Elsőként Festetics hívta fel a figyelmet a második hibridnemzedék alapos vizsgálatának szükségességére (szegregáció), a kis eltérések fontosságára (mutáció), a szelekció evolúciós jelentőségére. Felismerte továbbá azt is, hogy a beltenyésztéses leromlás mellett egy beltenyésztéssel és keresztezéssel összefüggő javulás is van, azaz a rossz és jó változás azonos genetikai folyamatnak ellentétes oldalaként fogható fel. Mendel, akit a genetika atyjaként ismer a világ, ismerte és olvasta Festetics munkáját. Tanárai Johann Karl Nestler (1783–1842) vagy Cyrill Franz Napp (1792–1867) ismerték és olvasták Festetics cikkeit, sőt Nestler öröklődésről írt könyvében hivatkozik is a munkáira.

Borítóképünkön: Bakewell-juh FORRÁS: TROUSSET ENCYCLOPAEDIA

Legnépszerűbb cikkek