Fókuszban az elhízás

Az elhízás a 21. század egyik legnagyobb közegészségügyi problémája. A túlsúlyt sokszor ráfogjuk a genetikai tényezőkre, azonban a kialakult testsúly többlet hátterében legtöbbször a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód áll.

Magyarország világszinten élen jár mind a felnőtt, mind a gyermekkori elhízás tekintetében. Május 22-én, az európai elhízás elleni napon az obezitás veszélyeire hívják fel a figyelmet a szakemberek. Megelőzéssel és időben történő kezeléssel ugyanis az elhízottak egészségét és életminőségét hosszú távon is megőrizhetjük.

Becslések szerint 2030-ra 250 millió elhízott gyermek lesz a Földön, az 50 év feletti lakosság körében pedig közel 50% lesz a túlsúlyosak aránya. Az elhízás hátterében általában csak 15%-ban áll valamilyen elsődleges, többnyire endokrin eredetű betegség, sokkal nagyobb arányban, mintegy 85-90%-ban életmódbeli okokra, a helytelen táplálkozásra és a mozgásszegény életmódra vezethető vissza – mondta el dr. Horváth Tibor, a Soproni Gyógyközpont Belgyógyászat-Gasztroenterológiai Osztályának osztályvezető főorvosa. A túlsúlyt nem tekinthetjük pusztán esztétikai problémának, hiszen az elhízás gyakran társul szív- és érrendszeri betegségekkel, növeli a stroke kockázatát, a 2-es típusú cukorbetegség és egyes mozgásszervi betegségek kialakulását. Továbbá okozati tényezője lehet a daganatos betegségeknek, sőt a meddőség kialakulásának is – tette hozzá a főorvos.

A kóros mértékű elhízás, ami 35 feletti BMI indexet takar, mintegy 10 évvel rövidítheti meg a várható élettartamot – figyelmeztetett dr. Horváth Tibor.

A BMI index mindenki számára könnyedén kiszámítható, ha a testtömegünket elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. 18-25 közötti érték normál testalkatot jelent, ha 25 és 30 közé esik, már elhízásról beszélünk, 30 feletti érték pedig már kóros elhízást takar.

Az étrendi tanácsadás során mindig az egyéni jellemzőket, kialakult szokásokat kell elsődlegesen figyelembe venni. Egyfajta önreflexiót kell alkalmaznunk, magunkba kell tekinteni, hogy milyen hibákat követünk el az étkezés során, melyek azok a szokásaink, amelyek a felesleges kalóriabevitelt eredményezik. A sikeres fogyás alapja ugyanis, hogy a súlygyarapodáshoz vezető szokásokat fogyást elősegítő szokásokra alakítsuk át. –részletezte Nagy Krisztina dietetikus.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége elkészítette a táplálkozási ajánlását is, amely az Okostányér elnevezést viseli. Az útmutató mind a felnőttekre, mind a gyerekekre megfogalmazza az egészséges táplálkozás legfontosabb alapelveit:

  • Okostányér felnőtteknek
  • Okostányér gyerekeknek

Az egészséges testsúly elérésében a rendszeres, mindennapjainkba beépülő testmozgásnak ugyanakkora szerepe van, mint az étkezésnek. Egy gyermek számára naponta minimum 1 óra, a felnőttek részére pedig legalább heti 150 perc aktív mozgás ajánlott.

Jelentős súlyfeleslegnél a testmozgás elkezdésekor mindenképpen tartsuk be a fokozatosság elvét – tanácsolta Magyarász Ágnes, a Soproni Gyógyközpont Mozgásterápiás csoportjának vezető gyógytornásza. Kezdetben rövidebb távokat sétáljunk, használjuk ki Sopron környezeti adottságait, keressük fel a közeli erdőket vagy az Ojtozi sétányon található erdei tornapályát. Ügyeljünk arra, hogy mindig az ízületeket kímélő mozgásformákat válasszunk: a séta mellett ajánlott a kerékpározás vagy az úszás is. Ha a fogyás a célunk, a későbbiekben se nagy súlyokkal dolgozzunk, inkább végezzünk kis súlyokkal olyan dinamikus mozgást, ami megdolgoztatja a kardiális rendszert – részletezte Magyarász Ágnes.

Borítókép; pixabay

Legnépszerűbb cikkek