Tarics Sándor találmányát fejlesztette tovább Csorba Emánuel (1928, Budapest) okl. építészmérnök, műszaki doktor, a műszaki tudományok kandidátusa, a Damaszkuszi Egyetem Unesco tanszékvezető professzora, az Építéstudományi Intézet tagozatvezetője, az ENSZ Unido Épitőipari Osztály vezetője, a Dél-kínai Műegyetem professzora, a Kínai Földrengésvédelmi Bizottság meghívott tanácsadója, a Bécsi Műszaki Egyetem tanára.

 

 

Tarics Sándor 1932-ben érettségizett az Óbudai Árpád Gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. A diploma megszerzése után Oltay Károly műegyetemi tanár mellett dolgozott. 1941-ben több hónapon keresztül az Egyesült Államokban volt tanulmányúton. 1943-ban doktori címet szerzett. 1948-ban egy ösztöndíj segítségével az USA-ba emigrált. 1949 és 1951 között a Fort Wayne University, 1951-től a California Institute Technology professzora lett. 1950-ben San Franciscóban egy építészeti irodában társelnök, majd tulajdonos lett. Később a kaliforniai Berkeley Egyetem tanára volt. Dolgozott az ENSZ földrengésügyi szakbizottságában.

 

Szabadalma a „Composite Seismic Isolator, Patent No. 5, 461, 835, Oct. 31, 1995”.

Tarics rétegelt szerkezetű földrengés lökéshullám elnyelő találmánya szerkezetileg egy dobostortához hasonlítható.

Ugyanis felismerte, hogy vastag gumitömbök helyett vékony gumiréteges tortákkal kellene próbálkozni. Így született meg a „gumikrémes vastorta”, ahol a félcentis gumilapokhoz egy centiméter vastag elválasztó vaslemezek kellenek. Általában 25-30 ilyen rétegpárra van szükség.

A Paksi Atomerőműben az 1990-es években ugyanilyen elven működő berendezésekkel erősítették meg a reaktorcsarnokot és az épületeket. Az erőmű így egy 6,5-ös erősségű földrengést is kibírna. Ekkora földrengést azonban Magyarországon még sosem mértek.

 „Az én épületemben még a víz sem loccsant ki a pohárból” – mesélt egy újságnak néhány éve arról, hogy egy japán 6-os erősségű földrengésnél is jól vizsgázott a találmánya.

„Mégsem erre vagyok a legbüszkébb, hanem arra, hogy Alma Materem az Egyetemi Tanács tiszteletbeli tagjává fogadott” – tette hozzá.

A Base Isolation földrengésvédelmi technológia kifejlesztése már Csorba Emánuel munkája, ami Tarics Sándor találmányának a továbbfejlesztése. Az új technológia első gyakorlati alkalmazására az USA-ban, Los Angeles közelében került sor, ahol 30 millió dolláros beruházással 1986-ban épült meg a 96 alapszigetelő testen nyugvó Foothill Communities Law and Justice Center. Azóta ennek a módszernek az alkalmazásával számos országban (Új-Zéland, Indonézia, Kína, stb.) már több ezer lakóház, középület és irodaépület, valamint számtalan ipari létesítmény, atomerőmű, tengeri és folyami híd épült.

 

Henger alakban felváltva acél- és gumilapokból áll a Base Isolation. Ezeket az elemeket alaposan összevulkanizálják. Így a konstrukció függőleges irányban rendkívül teherbíró, vízszintesen pedig a gumiknak köszönhetően nagy kilengésekre képes anélkül, hogy tönkre menne, majd a földrengés után visszaáll a helyére.

A kínai Zhuzhou Times New Technology cég, a Base Isolation földrengésvédelmi technológia alkalmazója és felhasználója egy közép-európai központot tervez létrehozni Magyarországon. Xiang Liang Ning, a cég elnöke elmondta, hogy azért esett a választásuk Magyarországra, mert jók az itteni szakemberek és szoros a kapcsolatuk velük.

 

„A Nemzeti Innovációs Hivatal elkötelezett a csúcstechnológiák európai és közel-keleti transzferjének elősegítésében, különösen akkor, ha annak kifejlesztéséhez a magyar szellemi tőke jelentős mértékben hozzá tudott járulni. A NIH ezen túlmenően támogatja a kínai partnert egy magyarországi központ létrehozásának tervében is, hiszen megvalósulásával jelentősen fokozható a hazai kutatás-fejlesztés nemzetközi rangja a szeizmológia tudomány területén!” – hangsúlyozta Dr. Deák Csaba, a NIH stratégiai elnökhelyettese.

 

Tarics Sándor mellett az említett technológia egyik atyjaként tartják számon Csorba Emánuel magyar professzort. Maga is elkezdte a technológiát fejleszteni és alkalmazni a fejlődő országokban, például Indonéziában és Kínában.

Az új házak építésénél egyszerű a technológia alkalmazása. Elkezdtek foglalkozni azzal is, hogy már meglévő épületeknél hogyan lehetne beépíteni. Rájöttek, hogy ehhez az épületeket el kell vágni a földtől részletekben, és alá kell beilleszteni a technológia tartozékait.

Csorba professzor szerint nagy jelentősége van ennek a technológiának a műemlékvédelemben is. Olaszországban néhány éve még sorra dőltek össze ilyen épületek, ma már mindet meg lehetne menteni ezzel az új eljárással. Fontos szerep juthat ennek a technológiának az atomerőművek biztonságának garantálásában is, hiszen ezeknél a létesítményeknél – például a Paksi Atomerőmű kibővítésénél – is használható ez a technológia.

 

Forrás:

https://www.bme.hu/hirek/20130923/Tarics_Sandor_Meg_a_viz_sem_loccsant_ki_a_poharbol

 

https://hirado.hu/2011/03/20/magyar-talalmany-ovta-meg-a-nagyobb-tragediatol-ja/#

 

Földrengésbiztos építési technológiák (innoteka.hu)

 

Üzlet is lehet a földrengésbiztos építés (vg.hu)

 

Magyar találmány óvta meg a nagyobb tragédiától Japánt (2011-03-22) - YouTube