Érettségi után beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki szakára. 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 

1921. június 24-én tette le első szigorlatát a Műegyetemen. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett a berlini Humboldt Egyetemen. 1933-tól 1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában, brit állampolgár lett. 1934-től 1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben (Warwickshire).  1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később, 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-tól 1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.

A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.
A holográfia lényege, hogy a hologramon − voltaképpen egy sík lemezen − az intenzitás mellett a hullám fázisát is sikerül rögzíteni, így lehetségessé válik a teljes információ felvétele és tárolása. (Innen ered a holográfia elnevezés is: görögül a "holosz" teljest, a "grapho" pedig írást jelent.) Mivel a valódi tárgyról kiinduló és a rekonstruált hullám megegyezik, azt ugyanúgy is látjuk. A látott kép háromdimenziós, érzékelhető a térbeli mélység, és lehetővé válik az oldal- és függőleges irányú rálátás is, a kép körbejárható.
A hologramok legelterjedtebb alkalmazási formájával, a biztonsági azonosító jelekkel mindenki találkozhat a kazettákon, CD-ken, az új papírpénzeken vagy a bankkártyákon. Ezek az apró kis hologramok (szinte) hamisíthatatlanok, mert róluk tökéletes másolatot csak az eredeti hologram segítségével lehet készíteni.

Azonban a hologramok felhasználási területe - az információtárolás sajátságai miatt -  jóval szélesebb körű, és a szoros értelemben vett háromdimenziós képrögzítésnél sokkal több lehetőséget nyújtanak. Például:

- ultragyors fényképezés,
- teljes rekonstrukció: 360°-os holografikus kép,
- a rekonstruált hullám felhasználása referenciaként: a változással egyidejű vizsgálat,
- több hologram szuperpozíciója ugyanazon a lemezen - Interferometria kettős expozícióval,
- a holografikus filmezés lehetősége,
- holográfia az atomok világában...

További találmányai:

1. Aeroplan-körhinta
2. Tranziens jelenségek
3. 60 kV-os oszcilloszkóp
4. Plazmalámpa

Gábor Dénes az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta. 1962-ben látogatott haza Magyarországra. 1967-ben nyugalomba vonult. 1968-ban részt vett a Római Klub alapításában. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

A “NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért” 1989-ben hozta létre a Gábor Dénes-díjat, amelyet minden évben azoknak a – határainkon belül és azokon kívül élő – magyar természettudósoknak, mérnököknek, feltalálóknak, kutatóknak, oktatóknak adományoznak, akik kiemelkedő innovációval vagy kutatási eredménnyel, illetve a felsőfokú képzésben nyújtott teljesítményükkel járultak hozzá a magyar tudományos, műszaki haladáshoz, az ország fejlődéséhez.

Forrás: Wikipédia
http://www.feltalaloink.hu/

Borítókép: http://www.gabordenes.hu/