A Magyar Földrajzi Napok 2017 keretében adott otthont a Széchenyi István Gimnázium a Közép- és Kelet-Európa a 21. század többpólusú világában című tudományos konferenciának. 

A tudományos konferencián köszöntőt mondott Dr. Fodor Tamás, Sopron Megyei Jogú Város polgármestere, Gábris Gyula, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, Szatmári Péter, a Zsigmond Király Egyetem rektora valamint Bernek Ágnes, a Magyar Földrajzi Társaság geopolitikai szakosztályának elnöke. 

A résztvevőket a házigazda iskola nevében Simon György középiskolai tanár, a konferencia moderátora köszöntötte, aki összefoglalata a konferencia témakörének időszerűségét és kiemelt célját is. 

A 21. század világgazdasági és világpolitikai rendszere alapvetően átalakul. Az USA vezető szerepének visszaszorulásával a globális világpiac mellett egyre inkább megerősödnek a nagytérségi erőterek. A most formálódó többpólusú világ várhatóan egy új világrendszert fog kialakítani, ahol a gazdasági integrációk, nagytérségi politikai együttműködések a jelenleginél erősebb szerepkört fognak kapni. Hazánk számára alapvető kérdés az, hogy a közeljövőben a kelet-közép-európai régió mennyiben válhat önálló erőtérré mind politikai, mind gazdasági értelemben.

A Krím-félsziget 2014. évi márciusi orosz annektálása nyomán, az USA és Oroszország közötti szembenállás révén a kelet-közép-európai térség egyre inkább ütközőzónává válik, olyan térséggé, amely a történelem során már többször volt. De a térség jövőjére nézve a legoptimistább forgatókönyv az, hogy Kelet-Közép-Európa ún. „hídtérséggé” váljon Nyugat és Kelet között. Az  új „hídtérség” megteremtése csak akkor lehetséges, ha a régió országai gazdaságilag ténylegesen együttműködnek, s a szinte már állandósuló nyugat-keleti megosztottság helyett létrejön egy új kelet-közép-európai erőtér. 
A konferencia fő célkitűzése, hogy a kelet-közép-európai térség 21. századi világgazdasági és világpolitikai szerepkörét elemezze, s ennek révén hozzájáruljon ahhoz, hogy térségünk jelenlegi világban betöltött szerepkörét újraértelmezzük, szakítsunk a klasszikus hidegháborús megközelítéssel, s hozzájáruljunk egy új külügyi/külgazdasági/geopolitikai stratégia kidolgozásához.

A konferenciának kiemelt diplomáciai fontossága is volt, mivel 2017. július elsejétől magyar elnöksége van a Visegrádi Együttműködésnek ( V4: Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország), amely a remények szerint ennek a konferenciának a konkluziója is hozzá fog járulni ahhoz, hogy minél sikeresebb legyen a V4-es magyar elnökségi időszak.   

A konferencián vezető geopolitikai, világpolitikai, világgazdasági elemzők segítségével kutatták a fő kérdést, nevezetesen: hogyan válhatna a kelet-közép-európai térségből stratégiai régió, és a V4-es összefogás révén e korábbi ütközőzónának milyen önálló fejlődési pályái lehetnének a 21. század világában.