A kormány összesen 17 vállalásban állapodott meg a bizottsággal.

Ezek között szerepel:

• Az integritáshatóság létrehozása,
• A korrupcióellenes munkacsoport felállítása és -keretrendszer erősítése,
• Az uniós támogatás átlátható felhasználásának garantálása a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében,
• A közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos bűncselekmények esetén külön eljárás bevezetése és az audit és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése az uniós források felhasználása során.

A kormány vállalta továbbá:

• Az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentését, sőt ezt belföldi pénzfelhasználás esetén is áll.
• Jelentéstételi eszköz alakítottak ki, amely kizárja az egyajánlatos közbeszerzések arányának növekedését, az elektronikus közbeszerzési rendszer átlátható és követhető lesz, teljesítményértékelési keretrendszer biztosítja majd a források hatékony felhasználását.
• Cselekvési tervet fogadnak el a verseny fokozása érdekében és a mikro- kis- és középvállalkozásoknak képzést vezetnek be a közbeszerzési eljárásról, valamint támogatási rendszerrel segítik részvételüket.

A kormány ezekben állapodott meg az Európai Bizottsággal, az Országgyűlés elfogadta az ehhez szükséges törvényeket. A törvények végrehajtása, ezek között is az integritáshatóság felállítása kulcsfontosságú – összegezte Gulyás Gergely.

Orbán Viktor levélben köszönte meg mindegyik uniós ország vezetőjének az egyhangú döntést, amellyel a határidő hosszabbításához hozzájárulhat.

A kormány elkötelezett a vállalások tekintetében.

Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy szükséges a pedagógusok béremelése, ebben pedig a bizottság konstruktívan lépett fel. A megállapodás létrejöttével lehetséges, hogy 2025-re a tanárbérek elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Ez azt jelenti, hogy jövőre 21 százalékkal, utána 25 százalékkal, majd 2025-ben a jelenlegi bázishoz képest 30 százalékkal kell emelni a pedagógusbéreket.