– fogalmazott B. Tóth Éva, Sopron Megyei Jogú Város kulturális tanácsnoka a megnyitóbeszédében.

A népi iparművész szálán varrott alkotásai arról tanúskodnak, hogy a népi iparművészet nem statikus, hanem a korral együtt változó, élő művészeti ág.

A szálán varrott hímzés mintakialakítása geometriai természetű, mindazonáltal a geometriai rend és törvényszerűség matematikája, a négyzetesség ellenére teszi lehetővé az ívelt vonalvezetések, görbületek és ezáltal stilizált természeti formavilág megjelenítését a sormintákkal kombinálva. Stilizált tulipán, rózsa, liliom, szegfű, rozmaring, nefelejcs, gránátalma, makk, madáralakok, indák, életfa…

Ezekben, a magyar néplélek a népművészet autentikus motívumkincse által képeződik le és hat a szemlélőre. Mindben fellelhető az ember és a teremtett világ viszonya, az ember félelmei, vágyai, kérdései, örömei az eredendő ősi erő viszonylatában, motívumokba sűrített bölcsesség formájában, minden, ami mindig érvényes és mindig időszerű.

Sebőkné Fekete Mária már gyermekkorában megismerkedett a hímzés örömével, középiskolás korában tagja volt a Tar Imréné vezette, Soproni Ifjúsági Ház kézimunka szakkörének. 2010 óta tagja a Pedagógusok Soproni Művelődési Háza Népi Díszítő Alkotó Körének, amelyet Kovácsné Pócza Ágnes vezet. Nagy hatással volt rá Tóth Ágnes népi iparművész hagyatéki kiállítása. Alkotásaiban a Kárpát-medence különböző tájegységeinek mintakincsét mutatja be, munkáit az érdeklődők már 34 kiállításon csodálhatták meg.

Az alkotások készítője elmondta:

A Kárpát-medence minden tájáról mutat munkákat, motívumokat. Ha utazik, mindig gyűjti az anyagokat munkáihoz. A tájházakban is mindig talál motívumokat, amiket felhasználhat, de a Néprajzi Múzeum válogatásából is sok inspirációt merít.

A kiállítás megtekinthető a könyvtár nyitvatartási idejében május 14-ig.