Hat híres magyar az autótörténelemből

  2021. április 4. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy legalább hat zseniális magyar mérnöknek, feltalálónak és konstruktőrnek köszönheti a világ az autóval való közlekedést, mint civilizációs vívmányt?

A karburátor megszületése

Az első benzinmotoroknál még a felületi porlasztást alkalmazták, így nem sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezért a motorok teljesítménye nagyon alacsony volt. Ezt a problémát hidalta át a Ganz-gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. A legenda szerint a találmányhoz egy virágárus lány adta az ötletet, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágait.
Bánki és Csonka találmányával a benzinmotor megbízhatóan működő, nagy teljesítményt leadni képes erőmű lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg nekik, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot. Világszerte mind a mai napig a két magyar zsenit tekintik a karburátor feltalálóinak.

A két feltalálóra a magyar autógyártás úttörőiként tekintünk, nevükhöz fűződik még többek között a gáz- és petróleummotor megalkotása is, nevük gyakorlatilag egyet jelent a hazai autó- és motorgyártás kezdetével.

Bánki Donát

Bánki Donát

https://cdn.nwmgroups.hu/

Csonka János

Csonka János

https://cdn.nwmgroups.hu/

A Ford T-model, azaz a Bádog Böske megszületése

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford.
A Fordnál, a szintén magyar Eugene Farkassal Galamb tervezte meg a világhírű Ford T-modelt.

A "bádog böske" az első futószalagon gyártott jármű, igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során a magyar származású mérnök több újítást is bevezetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Galamb József

https://cdn.nwmgroups.hu/

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovaskocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres német Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját.
Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát és az ő aerodinamikai elveit kezdte alkalmazni az összes autógyár, az Auditól, a Bugattin át a Mercedesig.

Járay kimutatta, hogy nem elegendő a szögletes részeket csupán lekerekíteni, ugyanis a levegő csak bizonyos formákon siklik előnyösen. Döntött szélvédőt alkalmazott, a kerekeket a karosszéria alá helyezte, és az utasteret is csepp alakúra tervezte. 1922-ben szabadalma alapján elkészült az aerodinamikailag tudományosan megalapozott tervezésű autó, amely túllépte a 100 kilométeres óránkénti sebességet 1,5 literes, 20 lóerős motorjával. Egy hagyományos kocka felépítményű autó maximális sebessége 70 kilométer per óra lehetett ilyen teljesítményű motorral. Az igazi sikert egyébként a Tatra márka hozta meg számára, amely még az 1960-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

Járay Pál

https://cdn.nwmgroups.hu/

Olasz versenyautók magyar ésszel, magyar szívvel

A mai Forma-1 története 1950-ben vette kezdetét, de a II. világháború előtt is rendeztek nagydíj-szezonokat, sőt konstruktőri világbajnokságot is. Az elsőt 1925-ben az Alfa Romeo nyerte: a négy vb-futam közül Spában és Monzában is a P2 nevű versenyautójuk diadalmaskodott. Tervezőjét pedig úgy hívták, hogy János Viktor; világ úgy ismerte meg, mint Vittorio Jano, ugyanis ő már Itáliában látta meg a napvilágot magyar kivándorlók gyermekeként. Az 1920-as és 1930-as évek egyik meghatározó tervezője volt az autóiparban. Később a Lanciához került, majd a Ferrarihoz, ahol ő tervezte meg azt a Janó V12 motort, amellyel a Ferrari két sportkocsi világbajnokságot is nyert.

Henry Ford így méltatta János Viktort: "Ha elsuhan mellettem egy Alfa Romeo, mindig megemelem a kalapom."

János Viktor, azaz Vittorio Jano

János Viktor, azaz Vittorio Jano

https://cdn.nwmgroups.hu/

Az autósok őrangyala

Detroittól nem messze található az Automotive Hall of Fame, az autóipari halhatatlanok csarnoka, amelynek máig egyetlen magyar származású tagja van, akit ráadásul példa nélküli módon, még az életében beválasztottak ide. Barényi Béla egy magyar katonatiszt és egy gazdag osztrák gyárörökösnő gyermeként született, de miután apja elesett az I. világháborúban, a család elszegényedett. Barényi mégis kitanulta a mérnöki hivatást, és a német autóiparba került.

Kevesen tudják, valójában nem Ferdinand Porsche, hanem a magyar Barényi Béla álmodta meg a népszerű Volkswagen Bogarat. 1939-ben, amikor a Mercedes-Benznél mérnöknek jelentkezett, a meghallgatáson csupán ennyit mondott: uraim, önök mindent rosszul csinálnak! Azonnal felvették és 1972-ig ő irányította a gyár biztonságtechnikai részlegét.
A nevéhez fűződik az összecsukódó biztonsági kormányoszlop, a gyűrődőzóna, a biztonsági fejtámla vagy a nem deformálódó utastér, de ő kezdte el az ütközéses tesztelést is a Mercedesnél. Kétezerötszáz találmányt, szabadalmat köszönhet neki a német autógyár, köztük olyanokat is, amelyek azóta is meghatározzák nemcsak a Benz gyártmányait, hanem általában véve az autógyártás egészét.

II. világháború után hódító útjára induló Volkswagen Bogár miatt a Porsche-család addig ünnepeltette magát, míg a magyar mérnök beperelte a gyárat. Az igazát akarta, így bár több millió eladott autó után kaphatta volna meg a jogos részesedését, csupán egy nyugatnémet márkát kért a bíróságon. A pereskedés végén a testület kimondta, hogy a népszerű autó valójában Barényi tervei alapján készült. Nem volt nehéz megállapítani, hiszen a Bogár kocsiszekrénye, a motorja és a váltója is az alapján készült, amit Barényi öt évvel Porsche tervei előtt kitalált. Az már csak hab a tortán, hogy a legendássá vált Porschék látványa is Barényitől ered, de itt végül nem perelt.

A magyar mérnöknek még az életében szobrot emeltek a német Nemzeti Múzeumban és utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban.

Barényi Béla végül 90 éves korában, 1997-ben hagyta itt ezt a földi világot. Az osztrák-magyar határon éktelenkedő szögesdrót átvágása után itthon is nyilatkozott. Azt mondta, habár az édesanyja osztrák, ő teljes szívével magyarnak érzi magát.

Barényi Béla a Volkswagen bogár makettjével

Barényi Béla a Volkswagen bogár makettjével

https://www.ujsagmuzeum.hu/

Forrás: HISTORY CHANNEL

Borítókép: A húszas években a világ összes személyautójának a fele Ford volt

Forrás: https://alapjarat.hu/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...