Hatvanéves a lottó, a városban többször is tartottak sorsolást

  2017. április 3. - Soproni Téma (Pluzsik Tamás)

Hatvanéves hazánkban a lottó, egészen pontosan az ötös vagy más néven a klasszikus lottó, amely eredetileg politikai indíttatású volt. Sopronban több alkalommal is rendeztek lottósorsolást.


A 19. századi megszűnése után 1957 márciusában indult újra a lottóláz hazánkban. Sopronban többször is volt lottósorsolás, így például 1966 júliusában az egykori Fenyves Szálló teraszán, ahol Ambrus Kyri is fellépett. Két évvel később a 25. játékhéten az Ady Endre Művelődési Ház adott otthont a sorsolásnak, amikor is a következő számokat húzták ki: 3, 9, 14, 73, 85. Öttalálatos szelvény nem volt, a 44 darab négyesre 88.140 forintot fizettek ki, a háromtalálatosok 351, a kettesek pedig 15 forintot értek. Hogy ezek a nyeremények akkor mennyit jelentettek? Egy jó állapotban lévő 600-as Trabant kombit 37 ezer forintért hirdettek ekkor a Kisalföldben, az akkor még Lenin körútnak nevezett Várkerületen, a Lenck-átjáró melletti műszaki boltban pedig 4.500 forintba került a Jawa Super 50 köbcentiméteres moped – OTP részletre is.

Induláskor és még utána hosszú évekig a lottószelvény ára 3 fo­­­rint 30 fillér volt. Összehasonlításképp három forint volt a normál benzin literje, és egy korsó sör ára is ekörül mozgott. Az első telitalálatos szelvényt a háborúban megözvegyült, társbérletben élő Ring Sándorné töltötte ki: Misi fia akkor 22 éves volt, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66. Talán mondanunk sem kell, hogy ezeket a számokat húzták ki 1957 áprilisában. Ring Sándorné nyugdíja 500 forint volt, a főnyeremény pedig, melyet nyilvánosság előtt a MEDOSZ székházban vett át gyermekeivel együtt, 855.000 forint.
 

Lottósorsolás Sopronban 1968 júniusában

Lottósorsolás Sopronban 1968 júniusában

otó: Fényszöv – Sopron

A kezdetek:


A 17. század Genovájában a városvezetők közé évente öt új tagot választottak, kilencven polgár közül. A helyiek egy idő után elkezdtek fogadásokat kötni, hogy ki lesz a befutó a jelöltek közül, mígnem a pénzhiánnyal küszködő elöljáróság intézményesítette és saját hatáskörébe vonta a fogadások kötését, immáron játék formájában, mely komoly jövedelmet eredményezett, ennélfogva egyre több uralkodó vezette be a maga országában, így Mária Terézia, majd II. József is. Az 1867-es kiegyezést követően a Magyar Királyi Lottóigazgatóság tartotta kézben ezt a jól jövedelmező szerencsejátékot, de sok ellenzője akadt, ezért 1895-ben megszüntették.
 

Kérem, várjon... Kérem, várjon...