Hiányzott a kapitány

A legjobb dobója és a teljesítmény-indexek alapján a legértékesebb játékosa lett a Romániában a múlt héten befejeződő B-divziós U18-as Európa-bajnokságon a 14. helyen végző korosztályos válogatottnak Csátaljay Péter. A fiatal játékosnak ez volt az első “fellépése” nemzetközi szinten, a torna kapcsán készült vele az alábbi interjú.

– Milyen céllal utaztatok ki az Eb-re?
– Első lépésben szerettünk volna a csoportból továbbjutni.

– Az első két meccset szoros küzdelemben kettő, majd négy ponttal vesztettétek el...
– Rosszul játszottunk, nem az ellenfelek győztek le, mi vertük meg saját magunkat. Ezen a két egylabdás meccsen olyan hibákat vétettünk – volt, hogy ki nem kényszerítetteket –, amelyek korábban, az edzőmeccseken abszolút nem voltak jellemzőek a csapatra.

– Viszont…nem estetek szét, a két szoros és ahogy mondod, nyilván bosszantó vereség után sikerült nyerni…
– Akkor az a szlovákok elleni meccs volt az utolsó esély arra, hogy matematikailag még elérjük a célt, meg nyilván magunknak is szerettünk volna bizonyítani. Nagyon összezártunk, összefogtunk és küzdöttünk a szlovákok ellen.

– Az esély megmaradt, de a lettek ellen elszálltak…
– Úgy gondolom, az egységgel, a csapaton belüli hangulattal a vereségek ellenére nem volt gond, a szakmai stáb szerintem nagyon jól kezelte az éppen aktuális helyzetet. A lettek jobbak voltak, az utolsó Svájc elleni csoportmeccsen pedig már az volt a tét, hogy ne a mezőny legalsó harmadába kerüljünk, hanem a kilencedik helyért játszhassunk.

– Soproni csapattársad, Csendes Péter sajnos még a felkészülés során megsérült. Ő, az ő játéka mennyire hiányzott ?
– Eredetileg Péter volt a csapatkapitány. Amíg velünk készült, nagyon jól összefogta a csapatot, igazi vezér volt. Emellett ráadásul a szoros mérkőzéseken a végjáték is talán másként alakult volna, ha ő játszhatott volna – sajnos ez már nem derül ki.

– Az ő kiválása mellett a torna során is vesztett játékosokat a csapat…
– Igen, hárman is megsérültek, az utolsó két meccsre,  illetve nagyjából az utolsó előtti mérkőzés második félidejére és az utolsóra kilencen maradtunk.

– A statisztikák alapján te lettél a csapat legjobb dobója és a teljesítmény-indexek alapján is a legjobb játékosa. Ez mennyire vigasztal, hogyan hat rád, egyénileg hogyan értékeled a saját játékodat?
– Nyilván jobb lett volna, ha jobban, sokkal jobban szerepelünk. Mint minden társam, én is próbáltam mindent megtenni – ennyit sikerült. Összességében talán az a pozitívum, hogy a torna során szerintem végig hoztam egy stabil, kiegyensúlyozott játékot.

– Szerkezetileg milyen volt a csapat az ellenfelekhez képest?
– Magasságban nagyjából hasonlóak voltunk a többi csapathoz, de súlyban, erőben érezhetően jobbak a riválisaink, és ezt az erőfölényt ki is használták.

– Itthonról mennyien követték a szerepléseteket?
– Ahogy láttam, elég sokan. Ami engem illet, szülőktől, barátoktól sok pozitív üzenetet kaptam, ami sokat segített.

– Ez volt az első nemzetközi fellépésed. Milyen tapasztalatokat szerezve tértél haza az Eb-ről?
– Más volt az Európa-bajnokságon a játék, mint itthon. Az ellenfelek sokkal agresszívebbek, más az intenzitás, nagyobb az iram, és - mint már mondtam - fizikailag erősebbek a riválisok. Ami nekem a legfontosabb tanulság volt az az, hogy ezen a szinten a figyelem, a koncentráció egy pillanatra sem lankadhat vagy hagyhat ki, mert azt az ellenfelek azonnal kíméletlenül megbüntetik.

Fotók: fiba.basketball

Legnépszerűbb cikkek