A globális felmelegedés ténye vitathatatlan. Bolygónk önmagában is rengeteg szén-dioxidot termel, ám ezt a mennyiséget még kezelni tudja. A probléma azzal van, amit az ember pluszban hozzátesz, ez ugyanis már túl sok a Földnek is. A vizeinkben rengeteg műanyag van, a szervezetünkbe ezáltal sok mikroműanyag jut be, a levegő folyamatosan melegszik, a tengerszint emelkedik, és ózonlyuk tátong a légkörben. A hatalmas technológiai fejlődésnek és az ipari forradalomnak sajnos hátránya is van – túl nagy lábon élünk, ezt pedig a bolygónk sínyli meg. De pontosan mi az ökológiai lábnyom, hogyan számítják, és hogyan ültethető a gyakorlatba – és a mindennapi életbe – az ökológiai lábnyom csökkentése?

Mi az az ökológiai lábnyom?

Ezt hat területre szokták bontani: termőföld, legelő, halászati terület, beépített földterület, erdő és szén-dioxid-igény.

A kínálati oldalon ez egy adott méretű földterületet jelöl, amely megadja, hogy egy érintetlen földrész (értsd: beépítetlen, nincs rajta vetés stb.) mekkora termelékenységi kapacitással rendelkezik, illetve mennyi ember által termelt hulladékot bír el. Az ökológiai lábnyom tehát annak a földterületnek a nagysága, amely képes kiszolgálni egy ember teljes erőforrásigényét. Ennek mértékegysége egy hektár emberenként, vagyis 1 ökológiai lábnyom 10.000 m2 személyenként. Sajnos ez a szám mára 2 fölé emelkedett a teljes populáció átlagát nézve (azaz átlagosan 2 hektárra van szüksége egy embernek), pedig a Föld csupán 1.8 hektárt képes elbírni emberenként.

Jó hír azonban, hogy mindenki egyénileg hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, csak néhány apró dologra kell odafigyelni.

Az első lépés

Az első lépés mindig az, hogy megismerjük a problémát. Ehhez csupán néhány kérdésre kell válaszolnunk.

Milyen gyakran eszünk állati eredetű termékeket?

Mennyi ételt fogyasztunk feldolgozatlanul, csomagolás nélkül vagy helyben termesztve?

Milyen otthonban élünk? (például panel, egyemeletes, többemeletes stb.)

Milyen anyagból készült a lakás / ház?

Hány ember él a háztartásban?

Hány négyzetméteres az otthonunk?

Mennyire energiahatékony az otthonunk?

Ennek hány százaléka származik megújuló energiaforrásból?

A szomszédokhoz hasonlítva mennyi szemetet termelünk?

Mennyit utazunk motorral vagy autóval hetente?

Mennyire energiahatékonyak az említett járművek?

Mennyit használünk telekocsit?

Mennyit utazunk tömegközlekedéssel hetente?

Hány órát repülünk egy évben?

Ha a fenti kérdésekre adott válaszaink átlagosnak mondhatók, akkor is 2-2.5-ös értékű ökológiai lábnyomot kapunk. Ha tehát a teljes földi populáció ugyanennyit fogyasztana és szemetelne, akkor is a 2-2.5 Földre lenne szükségünk.

Ez sajnos fenntarthatatlan. De mi a megoldás?

Hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyom a gyakorlatban?

A megoldás, hogy tudatosan elkezdünk odafigyelni a fogyasztásunkra és a hulladék-felhalmozásunkra. Összegyűjtöttünk néhány gyakorlati tanácsot, amelyeket könnyű betartani, mégis hatalmas különbséget tudnak jelenteni.

Olvassunk minél többet a témában!

Amikor nem töltjük a telefont, húzzuk ki a zsinórt!

Ne vásároljunk műanyag palackban tárolt italokat, helyette használjunk kulacsot, termoszt!

Gyűjtsük szelektíven a szemetet!

Papírpoharak helyett használjunk nem eldobható poharakat!

Fogyasszunk kevesebb húst, tartsunk „csak zöldséges” napokat!

Spóroljunk a fűtéssel, légkondival, és öltözködjünk otthon is az évszaknak megfelelően (például télen pulóverben, hosszú nadrágban)!

A helyi zöldségeket és gyümölcsöket piacokon vásároljuk meg!

Saját autó és motor fenntartása helyett használjunk telekocsit, tömegközlekedést!

Használjunk környezetbarát, könnyen lebomló természetes tisztítószereket (ecet, szódabikarbóna, citrom stb.)!

Ne égessünk lombot, helyette komposztáljunk!

Spóroljunk a vízzel, használjunk víztakarékos csapfejeket!

Zárjuk el a vizet, amikor nincs rá szükség (fogmosás, mosogatás stb.)!

Minden elektronikus eszközt áramtalanítsunk, amikor nincsenek használatban!

Amikor csak lehet, használjunk kerékpárt!

Vigyünk saját szatyrot a bevásárláshoz (például külön textil szatyrot minden gyümölcshöz stb.)!

Csaljuk a kertbe a madarakat, így nem lesz szükség permetezésre!

Minimalizáljuk a papírfogyasztást!

Minél kevesebb előre csomagolt élelmiszert vásároljunk!

Az ételmaradékot is érdemes újrahasznosítani, komposztálni, állatokat etetni vele.

Locsoljunk esővízzel!

Takarékoskodjunk a sütőolajjal!

Kapcsoljuk le mindenhol a villanyt, ahol éppen nem tartózkodunk!

Minél közelebb termesztett / tenyésztett ételeket vásároljunk!

A nem használt elektronikai eszközöket értékesítsük tovább!

Vásároljunk ruhákat másodkézből!

Ne használjunk hagyományos dezodort és spray-ket, csökkentsük a szén-dioxid-kibocsájtást!

Használjunk natúrkozmetikumokat, ne legyenek vegyszerek a fésülködőasztalunkon sem!

Összegzés

Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy embernek hány hektár földterületre van szüksége ahhoz, hogy kiszolgálja az igényeit. A Föld csupán 1.8 hektárt bír el emberenként, pedig ez a szám a populáció teljes átlagát tekintve már 2 fölé emelkedett. Ez ökológiai katasztrófa felé vezetheti a Föld népességét.

Létezik egy remek kalkulátor, amivel bárki kiszámolhatja, hány Földre lenne szüksége, ha a föld teljes lakossága ugyanannyi terméket fogyasztana és szemetelne, mint ő maga. Érdemes kipróbálni – az eredmény önmagáért beszél!

Források: hu.met.com, medinatural.hu

Képek forrása: istockphoto