A legtöbb növény vegetációs időszaka nyárra esik, ilyenkor „élnek” igazán. Sok faj nyári virágzású, ilyenkor érlelnek termést, és hoznak harsány zöld leveleket, vagyis ilyenkor általában megfelelnek a körülmények ahhoz, hogy gazdagon növekedjenek. Gyakran azonban – ahogy azt tavaly is tapasztalhattuk – még a nyár is kezd sok lenni. A hatalmas forróság, az aszály, a magas UV-sugárzás nemcsak ránk, emberekre lehet veszélyes, hanem állatainkra és növényeinkre is.

A szobanövények egy része, például a pozsgás növények, imádják a napot, és képesek kezelni a magas hőmérsékletet. De mi van a többiekkel?

Védjük a szobanövényeinket az erős napsugárzástól!

A növényeket ugyanúgy védeni kell a káros UV-sugaraktól, mint magunkat. Érdemes olyan helyre vinni őket, ahol nem kapnak erős napsugárzást. Az ablaküveg csak még jobban felerősíti a sugarak erejét, ami a forró nyári napokon akár még a pozsgásokra és pár kaktuszra is veszélyes lehet.

Hogyan dönthetjük el, hogy mi a meleg a növénynek? Tartsuk a karunkat az ablak és a növény közé! Ha túl melegnek érezzük a hőmérsékletet, valószínűleg a növényeink is ugyanígy vannak vele.

Tartsuk a hűvösen a lakást!

Ha a munkahelyünkön nem kapcsolják be a klímát hétvégén, esetleg elutazunk, akkor különös gonddal hagyjuk ott hétvégére a szobanövényeinket: hűvösebb helyen és megfelelően beöntözve! Semmiképp ne tegyük őket a légkondi légáramához közelre, mert könnyen huzatot kaphatnak! És ami nekünk kellemes, hűvös légáram, a növényeinket akár meg is betegítheti. Ha a légáramban lévő növényeink levele mozog, akkor helyezzük át őket másik helyre, hiszen ez azt jelenti, túl közel vannak a géphez!

Ha nincs otthon légkondicionálónk, akkor a hűvösebb hőmérséklet megőrzésének egyik módja az, ha becsukjuk az ablakokat, és lehúzzuk a rolókat a nappali meleg ellen, majd éjjel kinyitjuk őket, hogy a hűvösebb éjszakai levegő bejöjjön.

Párásítás

Néhány szobanövény kedveli a magasabb páratartalmat. A nyári meleg viszont csökkentheti a levegő nedvességtartalmát, emiatt a trópusi növényeket, páfrányokat káros hatások érhetik. Jó módszer a páratartalom emelésére, hogy a cserépalátétbe kavicsokat helyezünk, majd megtöltjük őket vízzel. A nagyobb felület sokkal több vizet tud párologtatni, ami rögtön a növény környezetébe jut.

Egy másik bevált módszer a kézi permetező használata. Töltsük meg vízzel, és spricceljünk néha szét egy kis vizet a helyiségben vagy a növény közvetlen környezetében!

Áztatás

Ha van egy kis időnk, akkor áztassuk be a növények cserepeit, konténereit néha! Tegyük be őket egy vödör vízbe, és hagyjuk benne őket, amíg a talaj egésze átnedvesedik! Elég 10-15 perc a művelethez.

Az öntözőkannás, hagyományos öntözés is nagyon jó, de hagyjunk időt a víznek, hogy beszivároghasson a talajba! Ha hirtelen jut ki a víz, akkor csak lefolyik a cserép oldaláról, és sokkal nehezebben jut el a gyökerekig. Inkább gyakrabban öntözzünk, kisebb vízadagokkal!

Tartsuk a növényeket hidratált állapotban!

Az olyan tünetek, mint a levél hullámosodása, a hervadás, a ráncosodás azt jelenti, hogy a növényeink nem kapnak elég vizet, és többre van szükségük.

Gyakrabban ellenőrizzük szobanövényeinket!

Fontos, hogy gyakrabban nézzünk rá szobanövényeinkre, mint általában. Érdemes beledugnunk az ujjunkat a talajukba, így könnyen meg tudjuk állapítani, mi a helyzet a vízháztartásukkal. Ne tévesszen meg, hogy ha a talaj felszíne nedves, mert lehet, hogy a felszín alatt tombol a szárazság!

Figyeljük a nyári stressz jeleit!

Figyeljük a növények stresszjelzéseit, amivel azt üzenik, hogy melegük van, és más hely kell nekik, esetleg több víz!

Gyakori és intő jelek:

• Fonnyadt levelek

• Halvány, sárga vagy megbarnult levelek

• Foltok, amelyek égési foltok lehetnek

• Gyakori virág- és levélhullás

Ne ilyenkor ültessük át őket!

A növényeket is rendszeresen át kell ültetni, hiszen előbb-utóbb kinövik a helyüket, vagy felélik a talajukat és az abban lévő tápanyagot. Arra viszont figyeljünk, hogy az átültetés ne ezeken a forró, nyári napokon történjen! A növénynek az átültetés maga egy nagyobb stresszforrás, amit csak tetőzünk ilyenkor az időjárással. Legtöbbször még a leveleiket, hajtásait és a gyökereket is visszavágjuk átültetés előtt, és az ilyenkor keletkezett friss sebek könnyebben megéghetnek. Ha észreveszünk a növényeinken olyan hajtásokat, amelyek nem odavalók, és szívesen lemetszenénk őket, várjunk egy pár hetet! Az ősz sokkal jobb időszak erre a tevékenységre.

Tápanyag-utánpótlás

Ha nagyon sürgős a tápanyagok utánpótlása, akkor érdemes késő este adni nekik, nem pedig napközben.

A szabadban szabadon

A szobanövények sosem voltak hivatottak bent lakni a lakásban. Ők tulajdonképpen csak beszorultak oda, hiszen hazánk klímája nem megfelelő az igényeiknek, s ezeket az igényeket csak a lakásban tudjuk számukra biztosítani. Nyáron viszont megkapják a meleget, a kellő napfényt a kertben is. Vigyük hát ki őket!

Fő a fokozatosság, ha kitesszük a növényeinket nyaralni, szoktassuk őket fokozatosan a kinti klímához. Először tegyünk őket árnyékba, majd 1-2 nap múlva félárnyékba, és így tovább. Kerüljük viszont a közvetlen napfényt, mert nekik sem biztos, hogy megfelelő, ahogyan nekünk sem.

A szobanövények kültéren történő nevelése valóban sok problémát megold, amit mi nem tudunk. Sokszor a növények életerősebbek lesznek és vitálisabbak, ha a növénygondozás nagy részét átadjuk a természetnek. Ősszel viszont időben vigyük vissza a növényeket a lakásba! Amikor az éjszakai hőmérséklet drasztikusan zuhanni kezd, akkor elérkezett az ideje a beköltöztetésüknek.

Források: edenkert.hu, megyeriszabolcskerteszete.hu

Képek forrása: istockphoto