A kutatás is igazolja: a klímaváltozás itt van. Átlagban 1,5 Celsius-fokot melegedett a hőmérséklet az utóbbi évtizedekben. Ez a magyar erdőket is megviseli: a szakértők új károsítókat is megfigyeltek, amelyek fokozzák az önmagukban is súlyosbodó aszályt. A Soproni Egyetem kutatói arra is keresik a választ, hogyan lehet az ökoszisztéma viszontagságait enyhíteni.

- Meg kell becsülnünk, hogy a következő 100 esztendőben milyen hatások fogják majd érni az erdőket. A rengetegek esetében ugyanis ilyen távlatokban kell gondolkodunk - emelte ki Professzor Dr. Bidló András, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja. - Ha fényt derítettünk ezekre a tényezőkre, fel kell készítenünk a hatásaikra az erdőket. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Ha ma elültetünk valahová egy bükk csemetét, az jó esetben 100-150 évig fog ott élni. Eközben változik a környezete, a talaj, amiben gyökeredzik, és a hidrológiai szempontokról sem szabad megfeledkeznünk. Magyarul, olyan csemetét kell arra a bizonyos helyre ültetnünk, amelyek több emberöltő után is jól tudja érezni ott magét. Ehhez a Soproni Egyetem az Erdészeti Tudományos Intézettel közösen kidolgozott egy döntéstámogató rendszert, ami kicsit előre becsüli a következő 30-40 évben a változó klímát. Aztán ez alapján ad javaslatokat arra, hogy az adott területre milyen fákat lehet ültetni – fejtette ki.

A szakértők olyan fafajokat is keresnek, amelyek a mostaninál szárazabb körülmények között is vígan élnek. Magyarországon ez azért kiemelt téma, mert sok fafaj él a szárazsági határon, vagyis aszályosabb, melegebb éghajlatot csak nehezen tud elviselni. Erre kiváló példák a zalai tölgyesek - a ma csodálatos erdőket lehet, hogy az elkövetkezendő évtizedekben pótolni kell a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodó fafajtákkal

Szintén fontos eleme a kutatásnak az erdők és a szénforgalom kapcsolatának vizsgálata. - A légkör nagyjából annyi szenet tárol szén-dioxid formájában, mint a föld biomasszában – tudtuk meg a dékántól. - Illetve, a talajbán még ennek körülbelül ötszöröse található. Ha a magyarországi erdőknek a szén-tárolási képességét tudnánk növelni, akkor hozzájárulnánk ahhoz, hogy a légkörben lévő szén-dioxid szint csökkenjen. Ugyanis az erdők, a növények a légkörből veszik ki a szén-dioxidot, abból szenet csinálnak, amit beépítenek a saját szervezetükbe, és ott, a faanyagban hosszú ideig tárolják – részletezte.

Ha a faanyagot például egy templomtoronyba építik be, akkor a szenet, amelyet a növény megkötött, rengeteg évig tárolja ott a nyersanyag.

Borítókép: illusztráció; Forrás: Pixabay