Hová megy, aki Mekszikópusztára indul és miért érdemes odamenni?

A ma közigazgatásilag Sarródhoz tartozó Fertőújlakot korábban Mekszikópusztának nevezték. Nevét a tragikus sorsú Habsburg Miksa főhercegről, Ferenc József császár és magyar király öccséről kapta, akit 1864-ben Mexikó császárává kiáltottak ki. Napjainkban a terület a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, rendkívül látványos helyszín a Fertő-táj gazdag és különleges állat- és növényvilágának felfedezésére.

A múltra visszatérve, Miksa uralkodását a mexikói felkelők megdöntötték és a királyt 1867-ben kivégezték. Az itteni, a Fertő lápvilágában megbúvó majorság birtokosa az Esterházy-család volt, akik Miksa főhercegre emlékezve nevezték el birtokukat. A Fertő és a Hanság mocsaraiban rejtőzködő majorságokat kötötte össze Magyarország első, 1881-ben alapított keskeny nyomtávú gazdasági vasútvonala, a "hanyi vasút". A vonal nyugati végállomása volt Mekszikópuszta, de az utasok rövid idő alatt Mexikóból Indiába is eljuthattak, ugyanis a vonat a Kapuvár környéki India-majort is érintette. Ismert olyan magyarázat is, mely szerint a találó neveket a helyi lakosok adták a Hanság mocsaraiban megbúvó, világtól elzárt Esterházy uradalmi területeknek.

„Mexikó” megközelítése Sarród településen át lehetséges. Kapujánál emelkedik a Kócsagvár, az egykori sarródi rév helyén. A kikötőnek egykor fontos szerep jutott a főként halászatból, nád- és gyékényfeldolgozásból élő sarródiak életében, később a térség folyamatos lecsapolása következtében a Fertő összezsugorodott, visszahúzódott. Így a rév helyén ma a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának épülete, a szintén különleges elnevezésű Kócsagvár áll. Nevét a helyi madárvilág egyik jellemző képviselőjéről, a nagy kócsagról kapta. A szimbolikus névadás oka, hogy a magyarországi természetvédelem jelképeként is ismert madárfaj, az ésszerű táj- és természetvédelem eredményeként ismét nagy számban költ a Fertőn.

Kép forrása: ferto-hansag.hu

Maga az épület Közép-Európa legnagyobb náddal fedett épületegyüttese, az organikus építészeti stílus jegyében készült. Besenyő halászfalut imitál: a főépületre egy oldalról felfűzött házacskák oromfalán a környék jellegzetes díszítőelemei láthatók, a bejárat maga pedig két egymást üdvözlő kócsag fejét szimbolizálja.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park területén lévő Lászlómajorban, az Esterházyak egykori majorsági központjában régi magyar háziállatfajtákat bemutató, kiállításokkal fűszerezett látogatóközpont került kialakításra. 15 őshonos állatfaj 300-nál több példánya tekinthető meg méltó és biztonságos körülmények között, úgymint a magyar szürke marha, a házi bivaly, a racka juh, a cikta juh, a tejelő cigája, a mangalica és a magyar baromfi fajták képviselői. Így a hely fontos génmegőrzési központ is egyben. A patinás épületegyüttesben a Fertő-táj és a Hanság természetvédelmét és gazdálkodástörténetét ismertető kiállítás, az állattartáshoz kötődő mesterségek emlékeit bemutató gyűjtemény is látogatható.

Kép forrása: mapio.net

A majoron túl, a Hanság-főcsatornán átkelve a szikesek világa következik. A főcsatorna a Fertő-tó keleti részét köti össze a Rábcával, feladata a vízfelesleg levezetése. A Fertő – Európa legnyugatabbi szikes vagy sztyeppe tava - szabályozása előtt a tó délkeleti, mélyebben fekvő partvidékét csapadékos tavaszi és őszi hónapokban a tó elárasztotta. Az így létrejött szikes tavak sajnos a 100 évvel ezelőtti lecsapolások és tószabályozás miatt eltűntek, de a Fertő-Hanság-Nemzeti Park élőhely-rekonstrukciós programjának keretében, elárasztással sikerült rekonstruálni a korábbi, szigetekkel tagolt szikes tavakat. A Hansági-főcsatornából mesterségesen táplált három tavacska kezelési gyakorlata a természetes folyamatokat modellezi: a csapadékos tavaszi időszakban még nagy területeket borít víz; a szárazabb, napsütéses nyári hónapokban a sókoncentráció folyamatos növekedése mellett egyre kisebbre zsugorodik a vízfelület, végül teljesen ki is szárad a következő esős őszi időszakig. Ilyenkor előfordul, hogy sziksót hordanak a nyári szelek a száraz tómederben. A madarak közül itt fészkel többek között a gulipán, a gólyatöcs (az év madara 2019-ben), a piroslábú cankó, a nagy goda és a bíbic.

Kép forrása: funiq.hu

A tavaszi és az őszi madárvonulási időszakban szinte minden Kárpát-medencében előforduló vízimadár-faj megjelenhet itt. A rendszeresen átvonuló fajok közül vonulásuk csúcsidőszakában tízezres nagyságrendet is elérhet a nyári lúd, a nagy lilik, a vetési lúd, az úszórécék közül a csörgő réce és a tőkés réce mennyisége. Az élőhely-rekonstrukció madárszigetein több ezer madárpár költ: elsősorban dankasirályok, a küszvágó csér, az üstökös réce, a kanalas réce példányai. A környező legelőkön pedig a nyári ludak nevelik utódaikat.

A szikes rétek és legelők „területkarbantartó” munkáját a rackajuhnyáj és a szilajon tartott bivaly- és magyar szürkemarha gulyák végzik. Az állatok éjjel is együtt vannak, tető pedig csak éjszakára és télre kerül a fejük fölé.

Kép forrása: ferto-hansag.hu

A szikesek melletti puszta a védett ürge legnyugatibb előfordulási helye hazánkban. A vidám külsejű rágcsálónak az éven át alacsony, száraz növényzettel borított, nyílt füves területek üregei adnak otthont. Ott szeret élni, ahol a növényzet éven át alacsony és két hátsó lábán felágaskodva szemmel tudja tartani környezetét. Veszélyt érezve jellegzetes füttyel figyelmezteti fajtársait. A faj a nemzeti parkban előforduló értékes ritka ragadozómadarak: a kerecsensólyom és a parlagi sas kedvenc táplálékai közé tartozik.

A mekszikópusztai szikeseken eddig mintegy 300 madárfajt regisztráltak, Magyarországon csak itt folyik rendszeres vízimadárgyűrűzés. A vízimadarak vonulási útvonalainak megismerése fontos előfeltétele a hatékony és nemzetközi természetvédelmi intézkedések megvalósításának. Az egyes fajok által használt "folyosók", azaz vizes élőhelyek különböző láncolatainak felderítése gyűrűzéssel és helymeghatározó rendszer használatával működő jeladók alkalmazásával történik. A Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesült együttműködésével létrejött ás működő Mekszikópusztai Vízimadárgyűrűző Állomás erre specializálódott az elmúlt 30 évben.

Kép forrása: visitsopron.com

A szikes tavak gazdag növény és állatvilágát mutatja be az egy szakaszon a Hanság-főcsatornával párhuzamosan haladó Sziki őszirózsa tanösvény. Egyik állomása a Borsod-dűlőben található madárles. Innen közelről szemlélhető a táj gazdag madárvilága és a horizonton a Soproni-hegység; kedvező időjárási viszonyok esetén a Schneeberg és a Lajta-hegység is feltűnik. Ez is hozzátartozik e tájék különlegességeihez: a sztyeppék, a Kisalföld és az Alpok tájegysége ad randevút egymásnak. Kerékpárral is remek program ide ellátogatni, erre halad el a Vasfüggöny kerékpárút egy szakasza.

Mekszikópuszta érintőlegesen említésre kerül Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében: a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet egyik bűnöző szereplője itt szöktette át Ausztriába a nyugatra vágyó magyar megrendelőit, míg végül Kántor segítségével sikerült elfogniuk a nyomozóknak.

Források:

Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 494-es kötet, Budapest, 1994.

visitsopron.com

hu.wikipedia.org

mme.hu

Borítókép: Sopron Média

Legnépszerűbb cikkek