Hugyecz László Ede 1893. január 8-án született Besztercebányán, Hugyecz György építőmester és a kassai evangélikus egyház lelkészének lánya, Scultéty Paula legidősebb gyermekeként. Anyja magyar, apja tót származású volt, a családban éppen ezért megszokott volt a többnyelvűség, ugyanakkor egymás között magyarul beszéltek, magyarul leveleztek.

1910-ben beiratkozott a Műegyetemre, de addigra már kitanulta a kőműves, a kőfaragó és az ács szakmát is. Az egyetemen a legkiválóbb mesterek oktatták: Nagy Virgil, Pecz Samu, Schulek Frigyes, Hültl Dezső, Tőry Emil, Wälder Gyula és Kotsis Iván is az oktatói között voltak. A képzésben kiemelt szerepet kaptak a műszaki ismeretek, a művészeti oktatáson belül pedig a történeti stílusokra helyezték a legnagyobb hangsúlyt.

1914 nyarán Hugyecz László lediplomázott, és még abban az évben korábbi tanára, Nagy Virgil mellé került tanársegédnek, de az I. világháború teljesen megváltoztatta az életét. Bevonult katonának, majd orosz hadifogságba került. A táborban tífuszt kapott, majd egy szerencsétlen balesetben több helyen eltört a lába is.

1918 tavaszán átadták a Vöröskeresztnek, amely a hadirokkantakat szállította haza, Európába. Az orosz polgárháború miatt a vonat több héten át vesztegelt a Bajkál-tó közelében, ahol Hugyecz leugrott a vonatról, és Kínába szökött. Több hónapos megpróbáltatás után 1918. október 26-án nincstelenül, de végre megérkezett Sanghajba, a szabadság földjére.

A magyar, német, szlovák és orosz nyelvek után megtanult angolul és kínaiul is. Bár eredetileg az volt a terve, hogy hazatér Besztercebányára, de Trianon után, 1920-ra családja egész vagyonát elvesztette Csehszlovákiában. Édesapja meghalt, rokonai Budapestre menekültek, ezért Kínában maradt, hogy a Csehszlovákiában földönfutóvá tett és elűzött családot anyagilag támogassa. Élete nagy fájdalma az volt, hogy bár kínozta a honvágy, soha nem tudott visszaköltözni Magyarországra, de szülőföldjére, a Felvidékre sem. 1928-ban teljesült végre a vágya, és megkapta a magyar állampolgárságot.

Az 1910-es, ’20-as és ’30-as években Sanghaj a Távol-Kelet nyüzsgő metropoliszává vált. Sanghaj valódi építészeti aranykorát élte, amelyben a tehetséges Hugyecz László is hamar megtalálta számításait, rövid időn belül Rowland A. Curry amerikai építész irodájában kezdett el dolgozni L. E. Hudec néven.

A 20-as és 30-as években sorra tervezte a megrendelők minden igényét kielégítő épületeket a legváltozatosabb építészeti stílusokban (klasszicista, eklektikus, expresszionista, art deco, modernista stb.). Ekkor vette csak igazán hasznát az alapos budapesti műegyetemi szakmai képzésnek.

Ekkor épült meg egyik legjellegzetesebb munkája, a sanghaji art deco gyöngyszeme, a város ikonikus szállodája, a Park Hotel is, amelyet 22 emeletével, közel 89 méteres magasságával kora legmodernebb, legmagasabb épületeként tartottak számon a Távol-Keleten. Olyan szimbolikus épülete lett Sanghajnak, mint az Eiffel-torony Párizsnak. Korának legfejlettebb technikáját alkalmazta, a düsseldorfi acélgyárak termékét, króm-acél ötvözetét.

Ő tervezte a Sanghaji Nagyszínház épületét, a Joint Saving and Loan bank épületét, a Baptista Kiadó és a Keresztény Irodalmi Társaság kombinált épületét.

1925-ben Hugyecz kivált Rowland A. Curry építész irodájából, és megalapította saját cégét. Sikerének egyik legfőbb zálogát mérhetetlen kreativitása jelentette: nem volt olyan stílus, nem volt olyan szűk telek, nem volt olyan elvárás, amelynek ne tudott és ne akart volna megfelelni. Hugyecz László munkáiban ötvözte az (építő)művészetet a funkcionalitással. Munkáira jellemző volt a minőségi alapanyagok használata, ezért gyakran maga tervezte meg épületei berendezését is.

1922-ben feleségül vette Gisela Meyert, egy jómódú német üzletember és egy angol nemesi családból származó asszony lányát. A házasságból három gyermek született (Martin, Theodore és Alessa).

Akik vágytak az újra, az impozánsra, a modernre, azok irodájához fordultak, mint pl. a festékipari mágnás, Wu Tongwen. Számára épült a zöld cserepes modern lakóház, az ún. Zöld Ház. Az 1939-es Tér és Forma építészeti folyóirat lelkesen számolt be hazánkfia sanghaji sikeréről. 1918 és 1947 között több mint 50 projektben vett részt, amelyekben több mint 100 épületet tervezett Sanghajban. Ezek közül 31 épület mára megkapta a Sanghaj jelentős műemlék épülete címet.

Hugyecz a sanghaji magyar közösség elismert tagja volt, ennek köszönhetően 1940-ben a Magyar Segélyegylet (Hungarian Relief Association) elnökévé nevezték ki.

1942-ben Hugyecz Lászlót tiszteletbeli magyar konzullá nevezték ki, 1943 januárjában pedig megnyitotta kapuit az első sanghaji magyar konzulátus, amelynek feladata elsősorban a magyar állampolgárok érdekvédelme volt. Számos sanghaji magyar zsidónak adott magyar útlevelet, amellyel továbbutazhattak, és amellyel megmenekültek a japán hatóságok üldöztetése elől.

A II. világháborút követően a folyamatosan változó és forrongó Kínában nem volt tovább maradása, családjával 1947 januárjában elhagyta az országot. Feleségével előbb Svájcban, majd New Yorkban, végül pedig Kaliforniában telepedtek le.

Hugyecz László 1918 és 1947 között több mint 100 épületet tervezett Sanghajban, ebből mára 31 megkapta a Sanghaj jelentős műemlék épülete kitüntető címet. Az építész munkássága máig fémjelzi a várost, neve összeforrt Sanghajjal: 2014-ben, egyetlen külföldiként beválasztották Sanghaj 99 klasszikus szimbóluma közé.

65 éves korában, 1958. október 26-án szívinfarktusban hunyt el Berkeley-ben, de hamvait, kérésére, hazaszállították szülővárosába, Besztercebányába.

2008-ban, Hugyecz László születésének 115., halálának 50. évfordulóján megemlékeztek az építészről Sanghajban és Magyarországon is.

„Hogy magyar vagy tót vagyok, én nem tudom, nem is keresem, magamat széjjel nem vághatom, mint szétvágták hazámat, mindig az maradok ami voltam. Nem kérdezte senki tőlem a régi szentistváni Magyarországon, hogy vajon tót vagyok-e vagy magyar? Szerettem mindkettőt, hiszen anyám magyar, apám tót származású volt, és én is mind a kettő voltam.”

Forrás: Hugyecz László - A Turulmadár nyomán

Hudec Aerial - Hungarian-Slovak architect Hudec Laszlo's Shanghai Buildings from the air - YouTube

A magyar sztárépítész, akit jobban ismertek Kínában, mint Magyarországon (szeretlekmagyarorszag.hu)

Országépítő 3-4. sz. (2007.) (oszk.hu)