A tematikus séta július 15-én 15 órakor indul a Tourinform irodából. A programra a Tourinform irodában vagy akár online is jelentkezhetnek az érdeklődők.
Néhány érdekesség a scarbantiai fórumról:
Az Országos Műemléki Felügyelőség és a Soproni Múzeum ásatásai megállapították, hogy a scarbantiai fórum kőburkolatos tere – hasonlóan az aquileiai és tergestei (Triest) fórumokéhoz – egy lépcsőfokkal mélyebben található a környező utcák szintjénél. A Pompejiben talált fórumábrázolás alapján feltételezhetjük, hogy nappal kereskedők árusították portékáikat a scarbantiai fórumon, az esti óráktól és ünnepi alkalmakkor itt cserélték ki nézeteiket a helyi polgárok.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F20230603%2520t%25C5%25B1zolt%25C3%25B3%2Fpsx_20200816_160851-a23d5b4c-1161690.jpg)
Itt szerezhettek információkat a távolról érkező kereskedőktől, illetve a provincia vagy a Birodalom ügyeit intéző hivatalnokoktól, akik a nagy forgalmú távolsági úton Carnuntum (Pannonia Superior helytartói székhelye, légiós tábor), Vindobona (Bécs, légiós tábor), vagy éppen Savaria (Szombathely) irányából érkeztek. Scarbantiában, főleg a fórum környékén minden olyan szolgáltatást megtalálhattak az utazók, amelyek nagyobb római városokban általánosak voltak. A szentélyek, fürdők, kényelmes szálláshelyek, üzletek, műhelyek és nem utolsó sorban borozók várták a vendégeket. A fórumon kiállított játékasztal egy ilyen mulatóban állhatott.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F20230603%2520t%25C5%25B1zolt%25C3%25B3%2Fpsx_20200816_160950-b49d2cb5-1161680.jpg)
A fórumot 568-ig, a longobardok Itáliába vonulásáig, Scarbantia elnéptelenedéséig használták. Itt került elő az a langobard ruhakapcsoló tűvel keltezhető téglakarcolat, amely egy VI. századi keresztény közösség imaházának egyik padlótéglája volt. Vigilius Episcopus Saravaciensis, vagyis Vigilius scarbantiai püspök neve az 570-es évek elejéről az aquileiai zsinat püspöklistájáról ismert. Ezután a fórum épületei és a későbbi népvándorláskori viskók szinte „a földdel váltak egyenlővé”, a magyarok X. századi bejöveteléig romosan álltak a város védőfalai.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F20230603%2520t%25C5%25B1zolt%25C3%25B3%2Fpsx_20200816_161018-3847379a-1161710.jpg)