Így lehettünk az egységes Európa részei

Sok izgalmas kérdés övezi a Sopronpusztán életre hívott Páneurópai Pikniket. Egy szórólap hogyan járulhatott hozzá ahhoz, hogy a keletnémetek áttörjék a határt? Ismerje meg Sopron, sőt Magyarország történelmének egyik legfontosabb eseményét, amely kiütötte az első téglát a berlini falból!

- Az esemény egy debreceni ötlet kapcsán kezdett szerveződni – szögezte le Dr. Magas László, a Páneurópai Piknik 89 Alapítvány elnöke. - Ebben a városban 1989. június 20-án, Habsburg Ottó részvételével tartottak egy ünnepi estet. A vacsora utáni beszélgetésben vetődött fel: felettébb anakronisztikus helyzet, hogy míg az ország nyugati felén bontják a vasfüggönyt a két világrendszer között, addig keleten akkor építik. Ennek a hátterében az állt, hogy Nicolae Ceaușescu így akarta megakadályozni az erdélyi honfitársaink Magyarországra jutását. A Debrecenben szervezkedők erre akarták felhívni a világ figyelmét. Úgy gondolták, hogy erre a legjobb helyszín a nyugati határszél lenne – fejtette ki.

Dr. Magas Lászlótól megtudtuk: Sopronban akkor már több jelentős ellenzéki szervezet működött. - Úgymond kerekasztal volt, amely az MDF-et, a Fideszt, az SZDSZ-t és a Kisgazdapártot foglalta magába – mondta az egykori főszervező. - Mi úgy gondoltuk, hogy ezt az eseményt augusztus 20-ával egybekötve nagyszabású örömünneppé kéne tenni. Ezért időzítettük a rendezvényt augusztus 19-re. Rumpf János barátom egy jelmondatot is adott az alkalomnak: „Bontsd és vidd!” Vagyis, mindenki vághat magának egy darab szögesdrótot és emlékbe hazaviheti azt – osztotta meg velünk az elnök, aki hozzáfűzte: ennek azért is volt jelentősége, mert a soproniak meglehetősen rossz szemmel néztek az úgynevezett műszaki zárra.


paneuropaipiknik.hu

Vidám délutánnak indult, de olyan történt, amire kevesen számítottak

- Azért, hogy Burgenlandból minél több osztrák ide tudjon jönni, készítettünk szórólapokat és tematikus térképet, hogy miképpen lehet a helyszínt megközelíteni. Úgy gondoltuk, hogy Habsburg Ottó neve onnét is ide fogja vonzani az embereket – emelte ki Dr. Magas László. - A szórólapokat sikerült is eljuttatnunk a céltelepülésekre. Később kiderült, hogy az anyagok eljutottak a Balaton partján lévő kempingekbe, Csillebércre, Budapestre, sőt a nyugatnémet nagykövetségre is került belőlük, ahol akkor már 140 keletnémet volt – részletezte.

Az elnök felidézte: az volt számára az első „gyanús” jel, amikor 3 nappal az esemény előtt megjelent nálunk az ARD televízió. - Arra kértek, hogy hadd állítsanak fel kamerát ott, ahol a rendezvény napján 15 órakor mi kinyitjuk a kaput – emlékezett vissza. - Mondtam magamban akkor: "milyen precízek ezek a németek! Idejönnek napokkal a rendezvény előtt, hogy megnézzék, hova kell állítani a kamerát a Nap mozgása miatt." Úgy gondolom, tulajdonképpen nem is a napállás érdekelte őket, hanem ezeket a felvételeket elvitték a nyugatnémet nagykövetségre és ott levetítették. Mint később kiderült, az ott lévő menekültek a tájékoztatás segítségével kihasználták az alkalmat és ideérkeztek a városunkhoz. Úgyszólván, nekiindultak az NDK-s állampolgárok a határnak – fejtette ki.


fotó: Lobenwein Tamás

Mire megérkeztek, már áttörték a határt

- Tekintettel arra, hogy Habsburg Ottó képviselője, a lánya késve érkezett a Lővér Szállóhoz, megcsúszott az egész delegáció, amelynek az lett volna a feladata, hogy 15 órakor kinyissa a határt – világított rá az elnök. - Így Sopronkőhidára is késve érkeztünk, így a Sopronpusztához vezető úton már szembe jöttek velünk az osztrákok és azt mondták: a keletnémetek már áttörték a határt. Mi ennek ellenére természetesen rögtön odamentünk a helyszínre. Ott jól érzékeltük a történtek súlyát: estig nyitva volt a határ és addig folyamatosan áramlottak az emberek – hangsúlyozta.

Dr. Magas László elmondta: szerencsére Kárpáti György és Lobenwein Tamás nem a megkésett delegációval voltak, így olyan rendkívüli felvételeket készíthettek, amelyek bejárták az egész világot – így az esemény mindenki számára történelmi ténnyé válhatott. - Ezek a felvételek visszaadják a félelmet, amely az emberek arcán volt, amikor közeledtek a határ felé. De sugározzák a felszabadulás érzését is, amely azokról a tömegekről látszott, akik már átlépték a vonalat, amit úgy hívunk: magyar-osztrák határ – mutatta be.

Filep Mária, Mészáros Ferenc és Magas László megnyitja a határt
Filep Mária, Mészáros Ferenc és Magas László megnyitja a határt
Fotó: Matusz K.

Fotó: Lobenwein Tamás

Kifosztott autók és a keletnémet titkosszolgálat

- A soproniak emlékezhetnek rá, hogy a keletnémetek mindenüket itt hagyták: a felszerelésüket, de sokan - maguk mögé hajítva évtizedek lelkiismeretes pénzkuporgatását - itt hagyták a sokáig vágyott és megbecsült Trabantjaikat és Wartburgjaikat – idézte fel a körülményeket Dr. Magas László. - Sajnos szörnyen nézett ki Sopron és környéke a kifosztott keletnémet autóktól. A Páneurópai Piknik másnapján mi a helyszínen hagyott csomagokat beraktuk az autókba aztán átvittük Fertőmeggyesre és Margitbányára azzal a céllal, hogy hátha megtaláljuk a tulajdonosokat. Meg kell mondanom, hogy ők még Ausztriában is attól féltek, hogy követik őket a Stasi emberei – világított rá.

Dr. Magas László beavatott minket a következő napok kemény fejleményébe is: a határőrség rendkívül szigorú üzemmódra váltott. - Munkásőröket állítottak a helyszínre, akik géppisztollyal védték az úgynevezett „soproni zsákot”.

A sorsdöntő tárgyalások, falrombolás, forradalom és összeomlás

Rövidesen pedig elkezdődtek a tárgyalások Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány miniszterelnöke és Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja között. Ezeknek a végeredménye: szeptember 10-én kinyitották a határt. - Elindult az a folyamat, amelyik november 9-én, a berlini fal lerombolásával csúcsosodott ki Németországban – hangsúlyozta Dr. Magas László. - Ez forradalmat szült Romániában, majd 1991-ben a Szovjetunió szétesésében is óriási szerepet játszott – fűzte hozzá.


Pressebilddienst Votava (Wien)

Legnépszerűbb cikkek