Lakatos István Múltról mesél a hűség városa című könyvét hoztam el, amely a soproni kézművességet, a soproni kézműves szakmát abba a szellemi-kulturális-történelmi közegbe helyezi, amely Sopront meghatározza, amely Sopronnak az értékét, varázsát adja. Miért mondom el? Mert a soproni szakképzés minősége, jelentősége, rangja ma is egyedülálló, és szervesen szolgálja a város hírnevét. És fordítva: a város szellemisége áthatja a soproni szakképzést. Az iparosság, a kézművesség, a magas szakmaiság szeretete és becsülete, a munka és tanítás szeretete, az ismeretek átadása az utódoknak minden korban fontos volt. Ma ezt a digitalizáció áthatja, és ez így van jól, hiszen a korszerűség, a fejlődés fontos eleme a fejlődésnek. Örömteli ez a nap, mert rámutat arra, hogy Sopronnak van egy színvonalas szakképzése, kreatív, tettrekész, alkotókedvű diákjai, kiváló pedagógusok, szakoktatók és egy, a vállalkozásokat támogató városi környezet. Ti vagytok a jövő, legyen sikeres, eredményes jövőtök a közösség szolgálatában és a magatok boldogulására!

Ami itt látható, az a 13. évfolyamos grafikusok végzős kiállítása; az egész ötéves képzésnek az összefoglalása a vizsgamunkáikkal és egyéb kiegészítőkkel. Megpróbáltunk egy közös kiállítást létrehozni, ügyelve arra, hogy mindenkinek az egyénisége is benne legyen. A kiállításnak az Insania, azaz tébolyda nevet adták, amivel megpróbálták kifejezni azt a lelkiállapotot, amit ez a vizsgára való felkészülés, tanulmányaik lezárása jelent. Mindenféle feszültséget, érzelmet, amit az öt év alatt megtapasztaltak, az itt látható a munkákon.