Bősze Balázs emlékére rendeztek irodalmi estet pénteken a Várkerület Galériában, ahol a költő verseit Orbán Júlia szavalta, a megzenésített alkotásokat pedig Bősze Bea (Bősze Balázs lánya) és T. Horváth József adta elő. Bősze Balázs munkásságát dr. Hegyi Ferenc, a Kulturális Egyesületek és Baráti Körök Szövetsége és a Soproni Irodalmi Társaság elnöke mutatatta be. 

Az eseményen a család mellett közéleti személyiségek, barátok, ismerősők, tisztelők, irodalmat szeretők vettek részt, amely az emlékek közös felidézésével, beszélgetésekkel zárult. 

Bősze Balázsnak 1986 és 2010 között öt önálló kötete jelent meg, de megírta a soproni sörgyár történetét, és megjelent Naplórészletek címmel önéletrajzi írásai is. Összegyűjtött verseit 2006-ban adta ki Ablak a csillagokra címmel, ezután még megjelent Felhőkakukkvár tornyai című gyermekverskötete. Sopron kulturális életének kiemelkedő egyénisége volt, 2006-ban Sopron Kultúrájáért díjjal tüntették ki.

Bősze Balázs 1980-tól a Soproni Irodalmi Társaság ügyvezető titkára volt, 1998-tól pedig vezetője a Kulturális Egyesületek és Baráti Körök Szövetségének, ebben a minőségében a Soproni Füzetek kiadója.

 

Bősze Balázs: FÉNYKÉPALBUM  

Régen, valamikor, idegeimen nem táncolt forgószél, téboly,

karácsonykor fehér hó esett, nedvesek, fehérek voltak a cserepek,     

apám lihegett az állvány körül, kezét kicsípte tűlevél, gyanta.      

Két utcával arrébb engem Nusi néni oktatott, szentképekkel szórakoztatott,

tanított karácsonyi énekekre, imákra.

Az angyal csengetett, Kis-Balázs a nagy szobába beeresztetett,

Jézuska szállt a felhők között.     

Akkor még nem gondoltam cigarettával, borral, szerelemmel, idegőrlő ingerekkel,

embercsapdával, modern, európai rabszolgasággal. –

A csengettyűszót vártam!

Kilestem a mákosbejgliből a mazsolát, a fa alatt láttam hintalovat, játékbabát,   

s a húslevesen aranyglóriák úsztak, gond nélkül, régen, valamikor ...