Ismét az élelmiszerek kettős minőségét vizsgálja a Nébih

  2020. január 13. - www.sopronmedia.hu (Kossuth Rádió)

Újabb átfogó vizsgálatot indított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az úgynevezett kettős élelmiszer-minőség kimutatására. Összesen 280 olyan terméket hasonlítanak össze, amelyeket Magyarországon, Ausztriában és Németországban szereztek be.

A vizsgálat annak megállapítására irányul, hogy a nyugat-európai élelmiszergyártók hátrányos helyzetbe hozzák-e a magyar fogyasztókat azzal, hogy eltérő vagy gyengébb minőségű élelmiszereket készítenek a magyar piac számára.

„2017-ben már volt egy Nébih-vizsgálat a nyugat-európai élelmiszerek minőségének megállapítására. Sőt, 2014-ben is, akkor a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kezdeményezésére” – mondta a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában Nagy Attila, az Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság igazgatója.

Kettős minőségnek lehetnek objektív feltételei

„Tavaly az EU egy irányelv módosításával a kettős minőség kérdését jogellenesnek minősítette abban az esetben, ha a gyártó bizonyos objektív körülményeket nem tud felmutatni, amelyek a különböző termékeket indokolják. Ha van objektív oka annak, hogy a termékek eltérnek – például nemzeti szabályozás –, akkor ezt a különbséget jelölnie kell” – mondta Nagy Attila.

Az igazgató hozzátette, jelenleg a felmérés folyamata és a gyártókkal való egyeztetés fázisának közepén járnak. A vizsgálatot az Európai Unió finanszírozza, és Magyarország mellett több EU-tagország is végzi.

Illusztráció

Illusztráció

Forrás: internet

„A kettős mércének valóban lehetnek objektív feltételei – eltérő alapanyag-használat, étkezési szokások, ízlésbeli különbségek –, de ha nem ez az oka, hanem a silányabb minőségű alapanyag vagy, hogy alacsonyabb minőségű komponensekből készül az élelmiszer, vagy a csomagoláson feltüntetett összetevők nem abban az arányban vannak jelen a termékben, ez mindenképpen alkalmas arra, hogy a fogyasztók bizalmát elveszítse az adott termék előállítója” – hangsúlyozta ifj. Hubai Imre kertészmérnök, biogazdálkodó.

Hozzátette, ez nemcsak élelmiszerekre, hanem – ahogy a 2017-es vizsgálat is igazolta – például a mosóporokra is igaz volt. Ezzel mintha a kelet-európai fogyasztókat másodrendű fogyasztóknak tekintenék. Ugyanakkor az eltérés az árban is meg kellene mutatkozzon, de az árban nem látható semmilyen különbség. Hubai azt javasolja a magyar fogyasztóknak, hogy válasszák a hazai alapanyagot, mert a termelők, előállítók nevüket, arcukat adják a termékhez, és senki nem igyekszik megtéveszteni a fogyasztót.

Illusztráció

Illusztráció

Forrás: internet

A termékek harmadánál lehet eltérés

Nagy Attila elmondta, idén 280 elemből álló termékkört vizsgálnak, ebből százat magyar, százat az osztrák és nyolcvanat a német piacról próbálnak megtalálni és vizsgálni. Nem csak a kettős minőség felmérése a cél. Folyamatosan egyeztetnek a gyártókkal, a nemzetközi vizsgálattal kapcsolatban a fő cél pedig az, hogy a megoldásokat megtalálják a hazai jogalkotáshoz. A várható eredmény hasonló lesz a 2017-es vizsgálathoz: „a kiválasztott termékek 20–30 százalékában különböző mértékben és különböző formában a kettős minőség fellelhető, kimutatható” – mondta a Nébih-laboratórium igazgatója. A feldolgozott élelmiszerek körében vizsgálódnak, és olyan márkás termékeket tesztelnek, amelyek több országban, több piacon jelen vannak. Ezek feldolgozott termékek: bébiétel, alkoholos italok, készételek és félkész ételek.

Hubai Imre úgy véli, nagymértékben a fogyasztói szokásoktól függ, hogy a fogyasztói kosár milyen élelmiszerekből áll össze. Alapvető élelmiszerek esetén a kedvenceink a felvágottak, tejtermékek, gabonakészítmények, amelyek előállíthatók hazai alapanyagokból is. „Kívánatos lenne, hogy a fogyasztók a hazai összeállítású élelmiszereket válasszák, hiszen összetételükben és minőségükben nagymértékben igazodnak a hazai fogyasztói szokásokhoz” – mondta.

Bizonyos importterméket – például tőkehal, kókuszolaj – nem tudunk hazai termékkel kiváltani – hangsúlyozta –, de az élelmiszerek többségének megvannak a hazai helyettesítői. Ezek a helyettesítők pedig a hagyományos magyar gasztronómiára, a helyben fellelhető alapanyagokra íródtak.

A címlapfotó illusztráció; Forrás: internet

Kérem, várjon... Kérem, várjon...