A masszázs nem új keletű dolog, ugyanis egyidős az emberiséggel. A szó arab eredetű, jelentése: érintés. Az érintés pedig az 5 szeretetnyelv egyike, vagyis alapvető szükségletünk. Egyesek szerint napi 7, mások szerint 17 érintés szükséges ahhoz, hogy elfogadható lelkiállapotban legyünk és szeretve érezzük magunkat.

MINDENKIRE JÓTÉKONYAN HAT

Az érintés nemcsak a megérintett félben, hanem magában a kezdeményezőben is jótékony hatást vált ki, ugyanis mindkét félnél oxytocin és szerotonin szabadul fel, csökken a fájdalom, javulhat az ideg-izom kapcsolat. Az érintés segít a stressz leküzdésében, ilyenkor lassul és mélyül a légzés, illetve a pulzusunk is lelassul. Javul a megérintett testrész keringése, oxigén ellátása. Jobb lesz az immunvédekezés, kevesebb gyulladásos állapot alakul ki testünkben. De fizikai és mentális állóképességünket is javítja. Segít az álmatlanság leküzdésében és hatékonyabbá válik az emésztés is.

DE HOGYAN HAT A CSECSEMŐKRE?

A csecsemőknél jobb agyi aktivitás, gyorsabb súlygyarapodás és kevesebb sírás figyelhető meg a gyakori érintés, masszázsok hatására. Kínában már Kr. e. 2500-ban is alkalmazták a babamasszázst, legalább is erről tanúskodnak az első írásos emlékek. A babamasszázs azonban nem izomgyúrást, hanem simogatást jelent. A természeti népeknél ma is anyáról-lányára száll a babamasszázs tudománya. Ma Európában Vimala McClure által kidolgozott módszert alkalmazzuk, mely az indiai és a svéd masszázs elemeit ötvözi. A csecsemő és a gyermekmasszázs során minden testrészt meghatározott sorrendben – lábtól felfelé haladva a hátig – átmasszíroznak előre betanult mozdulatokkal az anyák.

Ezzel a módszerrel ismerkedhetnek meg az édesanyák a baba-mama klub foglalkozásán.

Borítókép; pixabay