Jedlik Ányos a feltaláló tanár

  2021. február 21. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy Jedlik Ányos magyar természettudós, feltaláló nevéhez fűződik a világon az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamó elv első leírása, a feszültség sokszorozás felismerése és a szódavíz magyarországi gyártása?

Eredeti nevén Jedlik István, Komárom megyében, Szimőn (ma Zemné, Szlovákia) született földműves szülők gyermekeként 1800. január 11-én. 1817-ben a Szent Benedek-rend növendékei közé lépett, ahol felvette az Anianus, magyarosan Ányos nevet. Életének meghatározó lépése, hogy az 1818. évet már rendjének iskolájában, Pannonhalmán töltötte, majd Győrben folytatta a tanulást. Itt indult tudományos pályája, 1822-ben avatták doktorrá. Huszonöt éves korában szentelték pappá Pannonhalmán, majd a győri gimnáziumban kezdett fizikát tanítani, később a pozsonyi királyi akadémián, illetve a pesti tudományegyetemen adott elő.

Jedlik Ányos, a Vaskorona-rend lovagja, 1879

Jedlik Ányos, a Vaskorona-rend lovagja, 1879

https://hu.wikipedia.org/

Hogy rendtársait meglepje, 1826-ban kifejlesztette „apparatusacidularis” nevű, mesterséges szénsavas vizet előállító berendezését. Ennek alapján létesült az első szikvízüzem hazánkban. Ehhez a találmányhoz köthető az első, németes nevén spriccer elkészítése is 1842. október 5-én, Fáy András pincéjében, barátaival való közös szüret alkalmával. Vörösmartynak azonban nem tetszett ez az elnevezés, így helyette kitalálta a fröccs szót, és innen indult világhódító útjára a szódával hígított bor.

Az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már 1746-ban megjelent, de az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése is az ő nevéhez köthető.
Fennmaradt írásainak alaposabb feldolgozása azt mutatja, hogy a szerény anyagi eszközökkel rendelkező csendes tudós nemcsak, hogy lépést tartott az európai haladással, de nem egy dologban meg is előzte azt.
Egyetemi katedrán először Jedlik Ányos szólalt meg a latin nyelv helyett magyarul, 1845-ben. Nagy nehézséget okozott azonban az egységes magyar műszavak hiánya, ezért először a magyar tudományos nyelvet kellett kialakítani. Példaképpen említhető néhány ma is használatos szó, amit ő kezdeményezett: dugattyú, haladvány, merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, osztógép, dörzsvillany(/m)osság, fénytöréstan, hangszekrény, hullámhossz, hullámvölgy, kiloliter, kilométer, léggömb, légnyomás, műanyag, szögsebesség stb.

Az 1848/49-es tanévben Jedlik már nem tarthatott előadást az egyetemen, még a szertár kulcsát is elvették tőle, így hazafias érzéseinek sugallatára beállt nemzetőrnek.

„Villamdelejes forgony”

„Villamdelejes forgony”

Magyar Iparművészeti Múzeum

Munkásságából két korszakalkotó felfedezése emelkedik ki: az elektromotor és az öngerjesztésű dinamó. Az első, akinek sikerült áramvezetőt mágnesrúd egyik sarka körül forgatni, Faraday volt. A következő lépés Peter Barlow mágnespatkó szárai között forgó fogazott kereke volt, amely higanyba merülő fogak és a kerék tengelye között folyó sugárirányú áramtól jött forgásba. A fejlődés láncolatába ezen a ponton kapcsolódott be Jedlik villámdelejes forgonya, amely két új elemet vitt a szerkezetbe: az egyik az acélmágnes helyére kerülő elektromágnes, a másik pedig a higanyvályús kommutátor volt.
Készülékét tökéletesítve és modellt alkotva megmutatta, hogy az áram járművek hajtására is alkalmas, így megteremtette a későbbi elektromos mozdonyok, vagy a mai áram hajtotta autók nagyon korai ősét.

Jedlik másik – következményeiben korszakalkotó jellegű – szellemi terméke az ún. dinamó-villamos elv felfedezése volt. A dinamó elvét már 1856-ban lefektette, és 1859-ben működött egy egysarki villanyindító, ami a dinamó elvet hasznosította. Jedlik elektrotechnikai munkásságából általában, de helytelenül a dinamó feltalálása él a köztudatban. Pontatlanul azért, mert nem magát a dinamót, mint villamos gépet találta fel, hanem az öngerjesztés elvét ismerte fel, és ennek alapján – bizonyíthatóan a világon elsőként – leírta a dinamó elvét.
Okmányszerűen bizonyítható, hogy Jedlik a dinamóelvet Werner Siemens és Sir Charles Wheatstone előtt legalább hat évvel felismerte.

A Jedlik által 1861-ben kigondolt dinamó

A Jedlik által 1861-ben kigondolt dinamó

Szalóky Albert felvétele

A sokszorozás elvét a „Leydeni palackok láncolata” című munkájában fogalmazta meg 1863-ban. Sokéves kísérletezés után továbbfejlesztette, és leydeni palackok helyett üvegcsöves rézkondenzátor kötegekből nagy kapacitású és feszültségű kondenzátorokat készítve valósította meg a feszültségsokszorozást. Influenciagépével ugyanis kondenzátorokat töltött fel párhuzamos kapcsolásban az átütés határáig, majd pedig a párhuzamos kapcsolást felbontva a feltöltött kondenzátorokat sorba kapcsolta. Négy oszlopban 50-50 csövet használt kondenzátortelepként. Ezzel a berendezéssel 60-90 centiméter hosszúságú kisüléseket sikerült előállítania levegőben. 1863-ban publikálni akarta eredményét az Annalen der Physik und Chemie című folyóiratban, de a szerkesztő a cikket terjedelme miatt nem tartotta leközölhetőnek. Az 1873-as bécsi világkiállítás azonban meghozta a sikert. A Siemens elnökletével vezetett nemzetközi bizottság legnagyobb elismerését, a „Haladásért érdemrend”-et nyerte el.

Jedlik Ányos csöves villámfeszítője

Jedlik Ányos csöves villámfeszítője

https://hu.wikipedia.org/

Forrás: Internet

Borítókép: Jedlik Ányos szobra Szegeden

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Kérem, várjon... Kérem, várjon...