Jön Ördögölő Józsiás!

  2021. április 7. - www.sopronmedia.hu (Soproni Petőfi Színház )

Megtartották az olvasópróbáját Tamási Áron-Szarka Gyula Ördögölő Józsiás (Kakasok az Édenben) című zenés tündérjátékának a Soproni Petőfi Színházban. A rendező Pataki András. Az előadás munkabemutatója a tervek szerint május közepén lesz, majd a teátrum a következő évadban tűzi műsorára a darabot, amely Zentán szintén látható. A produkció nyitja július elején az Esztergomi Várszínház magyar szerzők előtt tisztelgő szezonját és meghívást kapott Szigligetre, valamint Szentendrére.

A Tamási Áron művéből készült előadás a Soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, az Esztergomi Várszínház és a Forrás Színház koprodukciójában jön létre. Pataki András Jászai-díjas rendező elmondta: mesét állítanak színpadra, annak tanulságaival, a benne rejlő mögöttes gondolatokkal, tartalmakkal. A darab szerinte egy olyan tanmese, akár az Ószövetségben Jónás sorsa. Elénk tár egy történetet, amelynek hátterében ott látható a kultúránk, a világunk, a motívumaink, az elmúlt évszázadaink. Lenyomat ez a legendás magyar mesevilágból.

A tanítása, üzenete hordozza: a műben ábrázolt Tündérországot nem elrendelték számunkra, hanem azt felelősséggel, hittel, hűséggel meg kell tartanunk. Amit felépítettünk, annak működtetése, építése, fejlődése, értékeink, hagyományaink őrzése kötelességekkel jár. Ebben pedig aktív szerep vár mindenkire. Ezért sem érdemes a sült halra várni, hanem halászni kell megtanulni, hogy tudjunk élni a saját világunkban. Úgy véli, ennek a cselekvőképes viselkedési formának a felébresztését mutatja be ez a tanmese.

Fotó: Soproni Petőfi Színház

A koprodukció lendületes, látványos családi színházi élményt kínál a nézőknek. Pataki András hozzáfűzte, a gyerekek mellett a felnőttek szintén szeretik meséket, szívesen nézik azokat, akárcsak az operetteket, amelyek ugyancsak képviselnek egyfajta mesés álomvilágot. Így felnőtt, középiskolás és felsős bérletben szeretnék műsorra tűzni a darabot az őszi évadban. Az Ördögölő Józsiás (Kakasok az Édenben) soproni színpadra állítása abban különleges vállalkozás, hogy a produkcióhoz a Kossuth-díjas Szarka Gyula, a Ghymes együttes egyik alapítója szerzett zenét és ő írta az elhangzó húsz dal szövegének a többségét. Mindemellett az előadásokon az öt tagból álló zenekarával élőben játsszák az elkészült számokat.

Fotó: Soproni Petőfi Színház

Szarka Gyulától megtudtuk, a motívumok, a dalok hangulatai nem különböznek a pályafutásában, műveiben, lemezein, a Ghymes együttesben képviselt, és tőle eddig megszokott hangzástól, zenei stílustól. A mesés, kalandos, tanulságos történet, az egész darab felépítése, a remekül ábrázolt karakterek a népzenei hagyományokra, a folklór színes világára jellemző, arra épülő dallamvilág választására sarkallta, inspirálta őt, kiegészülve reneszánsz elemekkel.

Mindez a zenei harmóniák, a díszítések szabadabb használatára, a műfajok keverésére, sűrítésére adott lehetőséget számára úgy, hogy közben megőrizhető maradt az egységes dallamvilág. Kiemelte, a magyar mesékből már jól ismert figurák, szereplők, a tündérek, ördögök jelenléte, a hazaszeretetről, hatalomról, árulásról, taposásról, az érdekszövetségekről, társadalmi viszonyokról szóló történet átsugároz az időn. Ma is találkozhatunk hasonló személyiségekkel, viselkedési formákkal, jelenségekkel, helyzetekkel, így a zene ezt szeretné frissen lekövetni, ábrázolni. A dalok szövegének többségét ezúttal ő írta, mindemellett népdalok, valamint Tamási Áron sorai hallhatók a számok alatt. A színpadon azokat a zenészeket láthatják majd a nézők, akiket a legutóbbi Tücsöklakodalom koncertjén megismerhettek.

Borítókép; Soproni Petőfi Színház 

Kérem, várjon... Kérem, várjon...