| 2020. október. 11. | 2 perc olvasás

Jöttünk a Kárpát-medencébe, vagy mindig itt voltunk?

Tudtad, hogy Grover S. Krantz (1931-2002), a világhírű amerikai antropológus, „Az európai nyelvek földrajzi kialakulása” című művében kifejtett elmélete következményeként a magyarságot Európa műveltségalapító ősnépeként azonosítja?

A Washington Állami Egyetem professzora a korai homo sapiens vándorlását vázolja fel ebben az 1988-ban publikált, egyetemi tankönyvnek készült írásában. Bemutatja a pásztorkodás és a földművesség kialakulásának helyét a Közel-Keleten, illetve e legkorábbi gazdasági tevékenységekkel összefüggésben felvázolja a három nagy nyelvcsalád − az altáji, az uráli és az indoeurópai nyelvek − lehetséges kialakulásának helyét, korát és elterjedését. Ezen belül foglalkozik a magyar nyelv kérdésével, amelyről azt állítja, hogy Kr. e. 6800-ban érkezett a Kárpát-medencébe, és Európa egyik legősibb nyelve. Szerinte az úgynevezett indoeurópai nyelvek igen későn alakultak ki Európában, ezért szókészletük 30%-a nem indoeurópai eredetet mutat, ugyanakkor Európa korai térképein indoeurópai folyónevek nincsenek. 
Grover S. Krantz számunkra izgalmas gondolatai: „....a görög nyelv tehát jelenlegi helyén Kr.e. 6500-ban, a kelta nyelv Kr.e. 3500-ban alakult ki Írországban. A magyar nyelv ősisége a Kárpát-medencében hasonlóképpen meglepő; úgy találom, hogy eredete a mezolitikumba vezet, a kőkorszakot megelőzve.” Továbbá: „Legalább is egy fontos pontnál a népvándorlás elmélete éppen a fordítottja az eddigi tételnek. Általában azt tartják, hogy az uráli magyarok a IX. században költöztek be a Kárpát-medencébe egy keleti területről. Én azt találom, hogy valamennyi uráli nyelvet beszélő csoport Magyarországból terjedt el, egy sokkal korábbi korban, az ellenkező irányba.”

Grover S. Krantz
Grover S. Krantz
https://alchetron.com/

A mezolitikum vagy középső kőkorszak, az utolsó jégkorszak, a Würm végével és az európai pleisztocén megafauna (barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas mamut, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas stb.) kihalásával vette kezdetét Európában. Kb. 11 500 évvel ezelőtt kezdődött és a földművelés, illetve állattenyésztés megjelenésével ért véget, kb. a Kr. e. 8-6. évezredben − tulajdonképpen átmeneti kor a vadászó-gyűjtögető és a letelepedett földművelő és állattenyésztő életmódok között.

A témával kapcsolatban érdemes megemlíteni az olasz Ornella Semino, a Paviai Egyetem Biológiai és Biotechnológiai Tanszékének docense által vezetett kutatócsoport elképesztő tudományos áttörését az ezredfordulón. Az európai merítésű összehasonlító populációgenetikai vizsgálat során a minták elemzéséből az derült ki, hogy a magyar férfiak 93,3 százaléka négy ősapára vezethető vissza, 73,3 százalékuk pedig az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak leszármazottja. Vagyis őseink a 35-40 ezer évvel ezelőtt Európát benépesítő őslakosok közül kerültek ki.
Az archeogenetika új megvilágításba helyezi eredettörténetünket, ennek alapján, amikor az őshazát keressük, nem kell tovább menni a Kárpát-medencénél − ez az őshaza, ahol a lakosság túlélte az utolsó jégkorszakot, és innen vándoroltak ki időről időre a túlnépesedések idején az emberek. 


https://hu.wikipedia.org/

Forrás: http://www.magtudin.org/ 

             https://demokrata.hu/

Borítókép: Árpád birtokába veszi a magyar földet

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

                       

Legnépszerűbb cikkek