Józsiás a tévében

Televíziós felvétel készül az Ördögölő Józsiás zenés tündérjátékról június 9-én a Soproni Petőfi Színházban. Tamási Áron születésének 125. évfordulójára emlékévet hirdetett a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, s ebből az alkalomból rögzíti az MTVA és az Antenna Hungária a nagy sikert elért, népszerű előadást, amelyet ősszel tűznek műsorra.

Az Ördögölő Józsiás a Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház koprodukciója. A darab látható volt a leghűségesebb városban felnőtt, ifjúsági és felsős bérletben, majd Esztergomban a várszínházban tavaly júliusban. Mindemellett vendégeskedett Szigligeten, Zentán és Komlón. Idén nyáron meghívást kapott Magyarpolányba, az ormánsági Bőköz Fesztiválra, Kémesre, valamint részt vesz az erdélyi Mikházán életre hívott Tamási Áron Fesztiválon. A látványos produkció több korosztálynak szóló történetet mutat be meseszerűen tündérekről, ördögökről, hatalomról, árulásról, hazaszeretetről, hűségről, szerelemről. A zeneszerző a Kossuth-díjas Szarka Gyula, a rendező a Jászai-díjas Pataki András. Az előadáshoz Szélyes Andrea tervezésében hatvan látványos jelmez készült. A lendületes, sodró erejű táncokat Demcsák Ottó koreografálta.

A zenekar

Érdekesség, hogy az előadásban a színpadon zenekar játssza a Ghymes együttes hangzásvilágára jellemző dalokat. Szarka Gyulával Jelasity Péter (szaxofon, furulya) Nagy Szabolcs (billentyűs hangszerek), Bese Csaba (basszusgitáros), Varjú Attila (ütőhangszerek) zenél együtt.

Szarka Gyula állandó szerző

Szarka Gyula, a Ghymes együttes alapítója Pataki András igazgatása alatt az elmúlt tíz évben a soproni színház állandó szerzőjévé vált. Színpadi művei – a Toldi, a Csíksomlyói magyar passió, a Magyarpolányi passió – mellett  táncműveknek, zenés daraboknak is írhatott zenét. A Sopron Balett előadásában Szálinger Balázs József Attila-díjas költő szövegével, Szarka Gyula zenéjével, Demcsák Ottó rendező–koreográfus vezetésével az Álmos legendája című produkció több helyen bemutatkozhatott az országban, akárcsak a szerzőpáros másik munkája, a Zenta, 1697 rockopera. Pataki András rendezésében eljutott a darab határon túlra is. A soproni színház műsorán jelenleg szerepel az És mégis élünk táncelőadás. Ennek rendezője-koreográfusa Demcsák Ottó. Somogyváry Gyula regényéből Katona Imre librettója alapján Szarka Gyula írt szimfonikus művet a soproni népszavazás centenáriumára. Ezt a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar minden egyes alkalommal élőben játssza, s az újévi koncertjükön is bemutatták Oberfrank Péter vezényletével. Rövidesen megjelenik cédén a soproni zenei anyag. A következő évadban az Isten komédiása és a Porka havak táncműben is közreműködik zeneszerzőként. 

A szereposztás

Az előadásban Józsiást Papp Attila formálja meg. Jázminaként Molnár Anikó látható. Bakszén szerepében Savanyu Gergely lép színpadra. Lámsza király Pelsőczy László, Kámzsa, égi mester Major Zsolt, Dilló tündér Kisfaludy Zsófia, Fanfarus, hopmester Farkas Tamás, Villikó Marosszéki Tamás lesz. Mordiast Horányi László (Jászai-díjas), Durmonyást pedig Kósa Zsolt formálja meg. A Zentai Magyar Kamaraszínház tagjai közül az előadásban Idilló tündért Verebes Judit, Ropogán pokolmestert Dévai Zoltán, Baburát, Bablónia királyát és Dudarót Szilágyi Áron, Mormogot, Bagaria örökösét és Bambuczot Virág György alakítja. A dramaturg Katona Imre. A díszlet a Jászai-díjas rendező, Pataki András munkája. A zenés tündérjátékban természetesen a Sopron Balett tagjai is részt vesznek. A koreográfus Demcsák Ottó (Harangozó-díjas). Az előadás jelmeztervezője Szélyes Andrea. Az ügyelő Horváth Dávid. A rendezőasszisztens Simon Andrea.

A történet 

A történet szerint Tündérországban Lámsza király lovagi tornát hirdet. Aki nyer, az Jázmina hercegnő kezét nyerheti el a koronával, a trónnal együtt. Józsiás diadalmaskodik, de a kudarcot vallott gonosz Bakszén ezt nem hagyja annyiban, és elkezdődik a harc a hatalomért. Nem más ez a játék, mint a szegény legény győzelme eszessége, testi-lelki ereje révén a pokol urai felett. Ezt tetézi boldogsága a kedvesével, Jázminával – az édenükbe tolakodók, az ország dolgát hátráltatók viszont lelepleződnek, halállal lakolnak vagy kiűzetnek az országból, mert ezt kívánja a nép: a tisztesség, a fény, a remény őrizője.

Legnépszerűbb cikkek