Némethy Emil 1867. február 17-én született Aradon.

Miután a budapesti Műegyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett, elsősorban a papírgyártás technológiájában alkalmazott berendezések tervezésével és tökéletesítésével foglalkozott, de a repülés elméleti kérdései iránt már akkoriban élénk érdeklődést tanúsított. A papírgyártásban külföldön is olyan nagy tekintélynek örvendett, hogy az új európai papírgyártási technológiák meghonosítása céljából meghívták Japánba. 1897-ben tért vissza hazájába, majd elvállalta az aradi papírgyár igazgatását.

Nem maradt azonban hűtlen régi szerelméhez, a repüléshez sem. Behatóan tanulmányozni kezdte Loesslnek, kora egyik legnagyobb tekintélyű aerodinamikusának értekezéseit, melyekben több téves megállapítást talált. Ez indította őt arra, hogy megalkossa saját tételeit, melyek közül a legjelenősebb, hogy minden hordfelület (repülőgépszárny) olyan súlyt képes vízszintes irányú repülés közben emelni, mint amennyi annak a levegőprizmának a tömege, amely felett ez a hordfelület másodpercenként áthalad. Ebből született azon lényeges felismerése, hogy a repülőgép emelőerejét vagy a hordfelület nagyságának, vagy pedig a repülés sebességének a növelésével lehet fokozni. Megállapításaival megelőzte korát. Tétele értelemszerűen síkszárnyú gépekre volt érvényes, és csak akkor avult el, amikor évtizedekkel később kifejlesztették a ma is használatos profilozott szárnyakat.

Némethy még 1900-ban épített egy sárkányrendszerű gépet, de megfelelő motor hiányában tartósan nem repülhetett vele. 1901-ben az aradi papírgyár tetejéről indulva leszállni képes monoplánjával végrehajtotta az első sikeres levegőbe emelkedését.

Ő volt azonban az első a világon, aki feltalálta – honfitársa, Martin Lajos idevágó felismeréseitől függetlenül – a csűrőkormányt, a repülőgépek kanyarodásához elengedhetetlenül szükséges berendezést. A csűrő a repülőgép egyik billenthető kormányfelülete, segítségével végzik a hossztengely körüli (orsózó) elforgatását a repülőgép testének. A csűrőlap a két félszárnyon ellentétesen tér ki. Csűrő – a szárny külső részén található fel-le mozgatható felületek. Míg a jobb csűrőlap felfelé, a bal csűrőlap lefelé mozog, így kényszerítve a gépet a fordulóba.

Ezzel mind az amerikai, mind a francia repülőkonstruktőröket jóval megelőzte. Ezt az akkori nemzetközi szakirodalom is elismerte és illő módon méltatta, időközben azonban ez a tény teljesen feledésbe ment, s ma már tévesen a Wright fivéreknek tulajdonítják e szerkezet feltalálását.

A csűrő alkalmazását nem szabadalmaztatta, ezért nem őt tartják nyilván, mint feltalálót. Így bántunk a múltban és bánunk jelenleg is szellemi javainkkal, ezért kötelességünk feltárni a feledésbe merült értékeinket.

Ugyancsak Némethy Emil volt az első a világon, aki kortársaival ellentétben nem fából vagy bambuszból készítette kezdetleges gépeinek vázát, hanem acélcsövekből. Die Endgültige Lösung des Flugproblems (Leipzig, 1903); Gesammelte Aufsätze (Arad, 1911). Ezt a korszakalkotó ötletet csak két évtized múlva alkalmazta Némethy után először a világhírű holland repülőgép-szerkesztő, Anthony Gerard Fokker (1890–1939).

(Magyarországon SVACHULAY SÁNDOR is csővázas szerkezetű gépeket épített.) Mivel ezen újszerű találmányát sem védette le szabadalmi eljárásban, a külföldi szakirodalom máig tévesen úgy tartja, hogy ennek az újszerű elgondolásnak Fokker a szülőatyja.

Némethy kísérleteit a hivatalos magyar kormánykörök nem támogatták, így teljesen magára hagyatva, saját anyagi forrásaiból finanszírozta őket. Ezért még tudományos értekezései, cikkei is a külföldi szaklapokban jelentek meg, ami persze alkalmat adott ötleteinek és kutatási eredményeinek és számításainak szabad felhasználására. Így például a Némethy-elvek szerint megépített repülőgéppel 1912–13-ban a román Vlaicu ért el kimagasló eredményeket, és nyert több versenyen értékes díjakat.

Abban az időben, amikor a törékeny repülőszerkezetek még csak első szárnypróbálgatásaikat végezték, Némethy már 120 személyes, óránként 150 kilométeres sebességet is elérő utasszállító repülőgépek terveivel foglalkozott. Sőt, arra is rámutatott, hogy a jövő repülőgépeinek vázára a legalkalmasabb anyag az alumínium lesz.

Némethy Emil 1943. november 6-án hunyt el Budapesten.

Forrás: Magyar feltalálók a repülés történetében (oszk.hu)

Csűrő – Wikipédia (wikipedia.org)

Akár egy papírgyáros aradi mérnök is feltalálhatta volna a repülőgépet | 24.hu

Borítókép: fotó: HAIF