Ki volt Petzval József?

  2021. július 5. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy Petzval József magyar mérnök, matematikus, feltaláló 149 milliméteres gyújtótávolságú, nagy fényerejű akromatikus kettős fényképészeti objektívje a fényképezés terén korszakalkotó felfedezésként gyarapította és adott új arculatot a technikai fejlődésnek, s így az emberi haladásnak?

Petzval József (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.

Az Institutum Geometricumban (Mérnöki Intézet), a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjében szerzett mérnöki oklevelet, de később matematikából is bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1828-tól 1835-ig Pest város mérnökeként dolgozott az építési osztályon. 1832-től műegyetemi tanár, majd 1836-tól 1877-ig a Bécsi Egyetemen oktatott matematikát. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (1849) és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1873).

Adolf Dauthage: Josef Maximilian Petzval (1854)

Adolf Dauthage: Josef Maximilian Petzval (1854)

https://hu.wikipedia.org/

Munkássága kiterjedt a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika, az optika és a hangtan területére is. A fényképezés terén kifejtett munkássága úttörő volt, mivel ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval-portréobjektív megalkotója. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetriai méréseket végzett. Több más nagyszerű találmánya mellett optikai kísérleteinek az lett az eredménye, hogy megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót.

Elméleti tevékenységének jelentős eredménye a lencserendszerek elméletének továbbfejlesztése, amelynek során 1843-ban kifejlesztette a bármely vékony lencsékből álló rendszerre alkalmazható, a képmezőelhajlásra vonatkozó általános összefüggést (Petzval-feltétel).
Összetett lencserendszerével az addig szükséges hosszú (3-20 perces) megvilágítási időt a másodperc töredékére csökkentette. Lencséit 1841-től a Voigtländer cég építette e néven híressé vált gépeibe.

Petzval-portréobjektív

Petzval-portréobjektív

https://hu.wikipedia.org/

Optikai felfedezése, hogy az izzó szilárd testek több fényt bocsátanak ki, mint a lánggal égő gázok. Ezt az (azóta tudományosan is igazolt) elvet használta fel Carl Auer von Welsbach a róla elnevezett izzóharisnyás gázizzónál, lásd: Auer-égő.

Korábbi számításait átdolgozva, 1856-ban megalkotta a tájképfényképezéshez használható objektívjét, amit 1857-ben szabadalmaztatott. Kahlenbergi laboratóriumában saját maga csiszolta lencséit, és az így készített művét elnevezte „Dialitobjektív”–nek, amit később a szakma Orthoskopnak nevezett el. 1857-ben az új objektívjéhez tervezett egy hordozható, bőrharmonikás, kettőskihúzatú optikai padszerű fényképezőgépet. Fő jellegzetessége, hogy egyetlen sínen tologatható az objektív, a film/lemeztartó egységek és a toldalékok is. Ez a mai műtermi kamerák őse, egyfajta elődje volt.

Foglalkozott még messzelátók és mikroszkópok optikáinak tökéletesítésével, átdolgozta és javította a Galilei-féle távcsövet.

Nagy fényerejű (1.8/140mm) Petzval rendszerű vetítőgép-objektív

Nagy fényerejű (1.8/140mm) Petzval rendszerű vetítőgép-objektív

https://hu.wikipedia.org/

Forrás: Internet
Borítókép: https://m.blog.hu/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...