Kiemelt szerepet kap a természet védelme a Fertő tavi beruházás során

  2021. április 10. - www.sopronmedia.hu

A Fertő tavi vízitelep komplex fejlesztését már a kezdetektől, az első terület-előkészítő munkálatoktól szigorú természetvédelmi monitoring kíséri. Ennek lényege, hogy a területen jellemző élővilág egyes elemeit folyamatosan vizsgálni kell a hatóság által jóváhagyott kutatási terv alapján.

A fejlesztés egy mesterségesen kialakított területen, egy szárazulaton zajlik. A beruházás bár védett természeti terület, de a magyar és az osztrák nemzeti park által egységesen használt úgynevezett szolgáltató övezetbe esik (erről bővebben itt olvashatnak). Ez azt jelenti, hogy ebben a zónában – és csak itt – engedélyezett a turisztikai hasznosítás. Az élővilág megóvására azonban itt is oda kell figyelni, ezt szolgálja az úgynevezett természetvédelmi monitoring.

A beruházás nagysága okán a természetvédelmi hatóság egy ökológiai megfigyelőrendszer, azaz egy ökológiai monitoring végzését írta elő, amelynek több összetevője van. A lényege, hogy a területet jellemző élővilág egyes elemeit külön vizsgálni kell a hatóság által jóváhagyott kutatási terv alapján – emelte ki Dr. Szabó Sándor.

Az beruházáshoz kapcsolódó monitoring folyamatát részletezve a természetvédelmi szakértő elmondta: először egy alapállapotot rögzítettek a 2017-2020-as évekre vonatkozóan. A részletes előkészítő munka korábbi kutatási eredmények, irodalmi adatok, valamint a saját kutatások alapján indult és a területen előforduló teljes élővilágra kiterjedt. Rögzítették a növényvilágra jellemző adatokat, amelynek részeként feltérképezték az invazív, azaz tájidegen növények – mint például az ezüstfa, a fehér akác, a magas aranyvessző és a parlagfű – előfordulási helyeit.

Dr. Szabó Sándor kitért arra is, hogy ezzel párhuzamosan az állatvilágot is vizsgálták, elsősorban a hüllőket, a kétéltűeket, a madarakat és a kisemlősöket a korábbi gyűrűzések eredményei és saját megfigyeléseik alapján. Nemrégiben a természetvédelmi monitoring keretében a békák, hüllők megóvása érdekében például hüllőterelő falat építtetek végig a bekötőút mentén. Erre azért van szükség, mert meg kell akadályozni, hogy a hamarosan nagy számban meginduló békák az úttestre jussanak – magyarázta a természetvédelmi szakértő.

A monitoring fontos része a vízi élővilág figyelemmel kísérése is, ezért a halakat külön vizsgálja a szakmai csapat. A kivitelezési munkálatok elindulását követően a kutatási terv szerint rendszeresen ellenőrzik az élővilág állapotát, ugyanazokat az előfordulásokat és állatcsoportokat vizsgálják meg, amelyekről az alapállapotot is rögzítették.

Mivel a vízben is folynak kiegészítő kotrási munkálatok, ezért a vízügyi hatóság egy vízminőség monitoringot írt elő, amelynek részeként bizonyos paramétereket hetente, míg másokat kéthetente vizsgálnak – fejtette ki Dr. Szabó Sándor.

A természetvédelmi szakember elmondta: a költöző madarak megóvására is kiterjed a monitoring. A szakértő szerint a jelentős gépi munka és a forgalom miatt a költöző madarak várhatóan, átmenetileg nyugodtabb táplálkozó helyeket keresnek majd. A visszatérő fecskék számára pedig fecske műfészektelepet építettek.

Dr. Szabó Sándor kitért arra is, hogy több ezer hektárnyi területen vannak érintetlen nádasok a tavon. A nádi énekesmadarak ezeket a belső, védettebb részeket fogják elfoglalni. Jellemzően a korábbi években sem fészkeltek a fejlesztési munkálatokhoz közelebb eső részeken, mert akkor is forgalmas, zajos volt a strandterület, ahová nem szívesen jöttek a madarak fészkelni, hiszen több ezer hektár érintetlen nádas van a környéken. A kivitelezési munkálatokkal járó zaj miatt a következő időszakban is ezt várjuk – összegezte a természetvédelmi szakértő.

Dr. Szabó Sándor felhívta a figyelmet, hogy kiemelten fontos az út mellett nagy számban megfigyelhető nyári ludak védelme. A friss tavaszi zöld gyepre ugyanis szívesen mennek majd legelni a kislibák. Ezért már korábban több helyre táblákat helyezett ki a nemzeti park, illetve felhívták a teherautó-sofőrök figyelmét is a madarakra, az óvatosabb, fokozott figyelemmel járó közlekedés fontosságára.

A természetvédelmi monitoring részeként épült ki a bekötőút mentén, mintegy két kilométer hosszan egy úgynevezett hüllőterelő fal. Erre azért van szükség, hogy a békák ne tudjanak az úttestre jutni. A hüllők és kétéltűek előszeretettel mennek melegedni az aszfaltra, ez azonban most veszélyes lenne számukra. A fejlesztés végén, az új bekötőút alatt azonban több helyen hüllőalagutak is létesülnek majd.

Dr. Szabó Sándor elmondta, hogy a tavasszal meginduló békapopuláció védelme érdekében a különböző békafajok védelme érdekében egy körülbelül fél méter magas, sűrű szövésű hálót építettek, ami megakadályozza abban a békákat, kétéltűeket, hogy az úttestre fel tudjanak menni. A háló beleér a földbe, és a nád felőli oldalra hajlik, vagyis átbújni és átmenni sem tudnak rajta.

A megfigyelőrendszer részeként öt fecskehotelt helyeztek ki, amelyekre összesen 150 műfészket szereltek fel a szakemberek. A napokban visszaérkező fecskék így várhatóan a fejlesztés ideje alatt is otthon érezhetik magukat.

Dr. Kalmár Sándor, ornitológus, természetvédelmi szakértő szerint Európában a fecskék száma az utóbbi évtizedekben erőteljes csökkenést, ezért még fontosabb odafigyelni arra, hogy a fecskék számára megfelelő költőterület és költőhelyek legyenek. Ezek a fajok kötődnek az emberi létesítményekhez, különösen a molnárfecske, amely elsősorban épületeken költ. Fontos, hogy a munkálatok alatt biztosítva legyen számukra a költés lehetősége. A fecskeholtelben a 150 műfészek között szabadon hagyott területeket is kialakítottak, ahová a madarak is tudnak építeni.

A fészkeket a Fertőből származó iszappal kenték meg pacsmagolással, hogy a madarak számára még ismerősebb legyen a terület, így sokkal könnyebben foglalják el a műfészkeket.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek nagyon hosszú múltra tekint vissza ez a műfészek programja, ezért sok gyakorlati tapasztalatunk van abban, hogy milyen eséllyel foglalják a fészkeket a fecskék. Olyan élőhelyen, ahol már volt fecskeköltés és nagy számú műfészket helyezünk ki, ott nagyon jó eséllyel foglalják el ezeket – mondta Dr. Kalmár Sándor, hozzátéve, hogy reményeik szerint a nagy részét akár már ebben az évben elfoglalják, amely a beruházás ideje alatt biztosítja a fecskék számára a költőhelyek az állandóságát.

Kérem, várjon... Kérem, várjon...