Gráberné Bősze Klára 1932. július 19-én született Sopronban. Édesapja Bősze Gábor a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút tisztviselője, édesanyja az ötvenes évek közepéig családanya volt, majd mint városi mérlegkezelő dolgozott. Férje jogász, a MÁV kártérítési jogainak ügyintézője volt.

Iskolai tanulmányait a Szent Orsolya-rend soproni elemi leányiskolájában kezdte, majd a soproni állami Liszt Ferenc leánygimnáziumban tanult, és az Állami Leánygimnáziumban érettségizett 1950-ben. Az ELTE Bölcsészkarára helyhiány miatt több éven keresztül sem sikerült felvételt nyernie, egyetemi tanulmányait csak 1955-ben kezdhette el. 1960-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem-könyvtár szakos középiskolai tanári diplomát, szakdolgozatát a soproni iskolai könyvtárakról írta.

1950 őszén kezdett el dolgozni, különféle alkalmi munkákat végzett, a soproni egyetemen alumíniumlemezre jegyzetet gépelt, rövid ideig a soproni levéltárban, a Győri Tervező Iroda soproni fiókjában dolgozott.

Gráberné Bősze Klára könyvtáros pályafutása 1951 januárjában kezdődött a soproni Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karának könyvtárában. A könyvtárosi munka minden területével, de főként feldolgozással foglalkozott 1960-ig. Az egyetem Miskolcra való áthelyezését követően, 1959-1960-ban soproni székhellyel, de már mint a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtárosa dolgozott.

Ezt követően az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, végül 1978-tól az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum könyvtárosa, főosztályvezető-helyettese volt 1989-ig, nyugdíjazásáig. Tartalmi feltárással, katalógusszerkesztéssel, tartalmi és formai feltárás revíziójával foglalkozott, emellett összeállított, szerkesztett és lektorált neveléstörténeti bibliográfiákat is. Összeállította az iskolai értesítők bibliográfiáját, adatbázisba írta, elkészítette a név- és tárgymutatót. A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1800-1850, 1850/51-1948/49 eddig megjelent húsz kötete a kutatás számára nélkülözhetetlen források.

Tanított a VI. kerület több általános iskolájában és a Varga Katalin Leánygimnáziumban.

Nyugdíjasként a Veres Pálné Gimnázium könyvtárostanára volt 1989-től 2012-ig, azóta pedig önkéntesként dolgozik az iskolában. Feldolgozta a gimnázium teljes könyv- és folyóirat-állományát, szakszerű, a bibliográfiai szabványnak megfelelő katalógust szerkesztve. Ő kezdte el az állomány bevitelét a számítógépes adatbázisba is. Az 1990-es évek közepén kezdett foglalkozni a Veres Pálné Gimnázium történetével, Verőcei Katalinnal közösen összeállította a gimnázium értesítőinek repertóriumát, mutatókkal és a tanárok névsorával 1896-tól 1947-ig. A Schola Orbis iskolatörténeti adattár munkálataihoz kapcsolódva, több éves kutatómunka alapján írta meg az iskola történetét 1869. évi alapításától (akkor Országos Nőképző Egyesület Tanintézete) a 2007/2008. tanévig. A 2009-ben megjelent kétkötetes mű bemutatja a tanárok és a nevessé vált diákok munkásságát is. A gimnázium történetét azóta is folyamatosan kiegészíti. Összeállította Veres Pálné füves könyvét, mely az alapító születésének 200. évfordulója alkalmából megjelent Bicentenáriumi évkönyvben jelent meg.

Rendszeresen vesz részt konferenciákon, előadóként is. Számos publikációja jelenik meg a nőnevelés témakörében. 2013 tavaszán a KSH könyvtárában a Könyvtári esték sorozat keretében tartott Nők új pályán című rendezvényen dr. Czeke Mariannról, az első magyar könyvtárosnőről prezentált előadást. 2018-ban az Országos Könyvtári Napokon az OPKM-ben a Család- és iskolatörténet összefonódása, avagy mire használhatók a közgyűjteményi források című tudományos konferencia egyik vendég előadója volt.

Több írása szerepelt a 2019/2020-as Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny ajánló bibliográfiájában, történelem - a nőnevelés és nőoktatás témakörében. Szellemi aktivitása idős korában sem lankad, jelenleg is a magyarországi orsolyita iskolák történetét kutatja, illetve a Veres Pálné  Gimnázium múzeumi és levéltári gyűjteményének vezetését fáradhatatlanul, önkéntesen végzi.

Klári néni a Veres Pálné Gimnázium „élő lexikona”. Projektmunkát vagy egyéb önálló kutatást végző diákok előszeretettel keresik fel őt mind a mai napig, tanácsot kérnek tőle, egyszersmind csodálják életkorát meghazudtoló szellemi frissességét.  
2009. augusztus 20-án Szinnyei-díjjal tüntették ki,  2022-ben pedig elnyerte a Könyvtárostanárok Egyesületének Emlékérem életműdíját.

Gráberné Bősze Klára özvegy, két, már családos gyermek édesanyja, öt nagykorú unoka nagymamája. Szerénysége, segítőkészsége, hatalmas tudása és kutatói elhivatottsága révén mindenki számára általános tiszteletnek örvendő szakmai és erkölcsi példakép.

Forrás: portal.ktep.hu

epa.oszk.hu

Borítókép forrása: portal.ktep.hu