Kliegl József, a méltatlanul elfeledett polihisztor

  2021. május 29. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy Kliegl József forradalmasította a hangrögzítést, megalkotta az első szedőgépet, feltalálta az egysínű vasutat és a sínlerakó gépet? Mégis szegényen, hírnév és elismerés nélkül halt meg.

Élt a 19. században egy magyar zseni, aki polihisztor volt, festett, nyomdászként dolgozott, találmányokon és közlekedési újításokon törte a fejét, közben pedig forradalmasította a hangrögzítést.
Életének tragédiája az volt, hogy nem akadt mecénása, vagyis befektető a találmányai megvalósításához. Újításainak egy részét pedig gátlástalanul szétlopták, így a haszonból nem részesült.

Kliegl József (Baja, 1795. december 25. – Pest, 1870. január 7.)

Kliegl József (Baja, 1795. december 25. – Pest, 1870. január 7.)

https://hu.wikipedia.org/

Kliegl József 1795-ben született Baján. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte, ezután gazdasági pályára lépett és pár évig gazdatisztként dolgozott. 1822-23-ban, majd 1828-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Később Pesten csendéleteket és miniatűr portrékat festett.
Sokoldalú, tehetséges ember volt. Első ötletei közé tartozott egy búvárhajó és egy számológép elve. Az előbbit kortársai túlságosan fantasztikusnak találták és elutasították. Utóbbi tervét pedig egy Magyarországon élő francia ember testvére valósította meg Franciaországban.

1835-ben Kliegl József hihetetlenül korszerű szedőgépet alkotott: ennek rendszere és működési elve hasonló a mai nyomdai szedőgépekhez. A különbség az volt, hogy a hasábsort nem matricákkal öntötték ki ólomból. Kliegl gépében a szedés mechanikusan történt, a billentyűvel leütött betűket a gép egymás mellé helyezte. A gépnek különleges osztóberendezése volt – ez a már kiszedett betűket a nyomás után visszarakta a helyükre.

A Magyar Tudós Társaság egyik bizottsága – élén Vörösmarty Mihállyal – melegen üdvözölte az újítást, mivel az eszköz több ember munkáját lett volna képes kiváltani.

Nyomdászműhely az 1930-as évek közepén

Nyomdászműhely az 1930-as évek közepén

Fortepan/ERKY-NAGY TIBOR

A feltaláló a szedőgép prototípusát be is mutatta a a pozsonyi országgyűlésen. Ám neki nem volt pénze arra, hogy tovább tökéletesítse és megépítse a gépet. A szerkezet alapelvét azonban világszerte hasznosították modern nyomdai szedőgépek tervezésekor. Jókai Mór az Üstökösben így írt erről: „A leghíresebb gúnyköltő a sors. Szegény Klieglnek volt egy nagy reményű találmánya, a betűszedőgép, és most egy külföldi mutogatja, mint sajátját…”

Kliegl József egy másik találmányával is az érdeklődés középpontjába került. Olyan hangrögzítő berendezést talált ki, amely a zongorához kapcsolva azonnal kottaként írta volna le az összes, zongorán leütött hangjegyet. A kottaíró készüléket 1854-ben a Vasárnapi Ujság is bemutatta, igen lelkes hangvételű cikkben: „A többször emlegetett s e lap olvasói által is olly hazafias részvéttel pártolt hangjegyzőgépet mintegy kötelességünknek tartjuk bemutatni.”
A berendezést a lap illusztrálta is, hogy az olvasóknak pontosabb fogalmuk legyen arról, hogyan néz ki, és miként működik. A szerkezettel egyébként Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is tartott bemutatót. Sajnos senki nem karolta fel Kliegl Józsefet, nem indult meg a kottaíró gyártása, a gép először a Nemzeti Múzeumba került, majd onnan a 20. században rejtélyes körülmények között egy családhoz, ahol tönkrement.

A gép külalakja

A gép külalakja

http://epa.oszk.hu/

A gép által írt hangjegyek

A gép által írt hangjegyek

http://epa.oszk.hu/

A zseniális Kliegl találmányaival a közösségi közlekedést is átalakíthatta volna. Még az 1840-es években kezdett foglalkozni az egysínű vasúttal. Meg is valósították volna az elképzelését – egyelőre csupán egy fakitermelő telepen –, ám mindkét érdeklődő cég csődbe ment.

Kliegl József azonban folyamatosan ontotta magából a jobbnál jobb ötleteket. Kitalált például egy hegyi pályára, meredek utakra alkalmas gőzmozdonyt speciális fékekkel. Ezt a találmányt Bécsben a szabadalmi hivatalban lopták el és hasznosították. Kliegl József egy fillért nem látott belőle.

A harmadik fontos közlekedési újítása a sínlerakó mozdony volt. Még Petőfi Sándort is sikerült feltüzelnie a vasúti találmányokkal; a költő 1848-ban azt írta, hogy ha ezek megvalósulnának, feleannyi lenne a kiépítés költsége és így csökkenne az utazás díja is.

A szabadságharcban részt vett fiaival és vejével. A bukás után egy időre eltűnt. Élete utolsó évtizedében festésből és kisebb találmányainak az eladásából próbált megélni. Szegényen élt, soha nem lett gazdag, soha nem lett haszna forradalmi ötleteiből. 1870-ben halt meg.

Ükunokája, Kliegl Sándor szobrászművész készített az emlékére egy különleges kompozíciót, amely Baján áll, a Ferences-templom melletti parkban.

Kliegl József szobra Baján. Kliegl Sándor alkotása.

Kliegl József szobra Baján. Kliegl Sándor alkotása.

https://hu.wikipedia.org/

Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/

Borítókép forrása: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...