Fák nélkül nincs élet; az erdők a legnagyobb szén-dioxid-fogyasztók (szénmegkötők), oxigén- és szervesanyag-termelők. A Föld vízháztartásának alapvető szabályozói és újratermelődő energiaforrásként a – Soproni Egyetem szellemiségét is átható – fenntarthatóságban is jelentős szerepet kapnak. A felmelegedés miatt az erdők fafajainak összetétele és biodiverzitása azonban számos területen átalakulhat, amit egyes fajok alkalmazkodóképességük, illetve gyors migráció révén jobban, mások azonban kevésbé képesek tolerálni.

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója elmondta: a klímaváltozás kihívásaira együtt gondolkodással, együttműködéssel lehet hatékonyan válaszolni. Franciaország számára kulcsfontosságú a Soproni Egyetemen felhalmozott tudás és a magyar erdészek reakciói a változásokra, hiszen hazánk éghajlata már most lényegesen melegebb és szárazabb, mint amivel az ottani erdők jelenleg szembenéznek.

Ám a francia erdészet is szembesült már a klímaváltozás hatásaival; a 2018 és 2020 közötti aszályos időszakban több mint háromszázezer hektár erdőt veszített az ország. Az Office National des Forêts (Francia Államerdészet) stratégiai programot indított, hogy elősegítse az ottani erdők alkalmazkodóképességének növelését. Magyarországon vannak olyan fafajok és olyan szárazságtűrő származások, amik a francia erdők megmentésében fontos szerepet kaphatnak, ezeket jött tanulmányozni a 6 fős delegáció: az állami erdészet munkatársai és a magánerdő-tulajdonosokat összefogó Centre National de la Propriété Forestière képviselői, akik a Soproni Egyetem kutatási eredményeit és több állami erdőgazdaság, a Gyulaj Erdészeti Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. erdőgazdálkodási és szaporítóanyag-gazdálkodási stratégiáját ismerték meg közelebbről.

 A küldöttség vezetője, a francia erdészetek klímaváltozási stratégiáját koordináló Erwin Ulrich elmondta: azért örülnek a Soproni Egyetem szakértőitől érkezett meghívásnak, mert Magyarországon már most egy olyan kontinentális – nyáron meleg és száraz – klíma van, melynek kialakulására a kidolgozott modelleknek megfelelően a következő évtizedekben Franciaországban is számítanak.

 A bemutatott jógyakorlatok között például a Mecsekerdő Zrt. régóta folytat szaporítóanyag-kísérleteket szárazságtűrő, meleget jól viselő tölgyekkel, mely iránt különösen nagy az érdeklődés a francia erdészek körében. A Soproni Egyetem és a Mecsekerdő kutatásaira alapuló magyar példákat már elkezdték gyakorlatba ültetni a francia szakértők: egy molyhos tölgy fajokból álló plantázskomplexum, vagyis egy 200 törzsfát magába foglaló, nagy magtermesztő ültetvény létrehozásán dolgoznak. A klímaváltozás miatt óriási igény van erre a korábban jelentéktelennek tartott fafajra, olyannyira, hogy a francia szakértők kifejezetten szárazságtörő molyhostölgy-makktermelésre akarnak berendezkedni.

 „Mi okoztuk az éghajlatban beálló gyors változást, így felelősséget kell vállalnunk, nekünk kell okos megoldásokkal segíteni az erdők fennmaradását. A megújulásban, az ember által segített szaporítóanyag-mozgatásban látjuk a kiutat. Ez azt jelenti, hogy más országokba, például Bulgáriába megyünk szaporítóanyagért, miközben mi pedig a tőlünk nyugatabbra, északabbra fekvő régiókat segítjük. Ezzel a most népszerű, progresszív módszerrel proaktív módon, egy természetes folyamatot segítve, a klímaváltozás hatásait előrevetítve, 50 évnyi időt tudunk áthidalni.” – mondta dr. Borovics Attila.