| 2017. november. 11. | 2 perc olvasás

Könyvbemutató: Az Ifjúsági Kör emléke örök!

A szerző legújabb könyve az egyik legrégibb, legkülönlegesebb vidéki ifjúsági egyesület, a Sopronban 30 évig (1919-1948) működő Bánya-, Kohó- és Erdőmérnök-hallgatók Ifjúsági Körének történetét dolgozta fel. Elsődleges levéltári és másodlagos források segítségével mutatta be egy patinás Kör Sopronhoz kötődő mindennapjait. A Selmecbányáról az intézménnyel együtt menekült egyesület, kezdetben nehezen talált magára. Trianon sokkja, a szociális és gazdasági nehézségek rányomták bélyegüket tevékenységére.

Az Ifjúsági Kör (1879–1948) a maga korának demokratikus intézménye volt. Az évente rotáció szerint megválasztott elnöksége gyakorolta a vezetést. A vezetőség valódi diákönkormányzatként működött. A Kör tisztviselői a legjobb képességük, tudásuk, és belátásuk szerint dolgoztak. Külön értékét adta az Ifjúsági Körnek, hogy magával hozta a hazafiság, bajtársiasság, a testvériség szellemét, egyszóval a selmeci hagyományokat. E hagyományokat ápolta és támogatta a Kör.

A kezdetben szűk és zártkörű egyesület, kapcsolatot keresett az országos diákegyesületekkel. A mérnöki összetartást szimbolizálta a Hungária bajtársi egyesülettel való baráti kapcsolta. Az Ifjúsági Kör vidéki elszigeteltsége ellenére bekapcsolódott az országos diákegység-mozgalomba. Tagja volt a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének és a Magyar Nemzeti Diákszövetségnek. Hosszú út vezetett odáig, míg a Kört önálló szövetségnek ismerték el 1944-ben. Az ifjúsági egyesület tagjai politikai tevékenységként részt vettek az országos események láncolatában. 1921-ben Sopron megmentőiként ott küzdöttek a nyugat-magyarországi felkelőharcokban, a budaörsi csatában és szolgálatot teljesítettek a soproni népszavazás idején. 1938 őszén az ún. harcéta mozgalomból vették ki részüket, mint szabadcsapatok tagjai a felvidéki akciókban.

Az 1945 után bekövetkezett gyökeres politikai fordulat során a Kör továbbra is ragaszkodott önállóságához, a hagyományok tiszteletéhez és a polgári értékrend vállalásához. Vezetői egyre kevesebb mozgástérrel rendelkezve tették a tehetőt. Bizonyos politikai erők a Kör ellehetetlenítésére törekedtek. Így történhetett végül, hogy 70 évi fennállás után az ifjúsági egyesületek közül egyedüliként önmagát oszlotta fel.

Az Ifjúsági Kör emléke azonban örök. Ma is tovább élnek a hagyományok és sokakat megérint a selmeci-soproni diákszellem. A Selmeci hagyományok 2014 óta a világörökség részét képezik! Jól sáfárkodjunk ezzel az örökséggel. A 21. század egyetemi polgárai tanáraikkal együtt védjék, erősítsék azt, kart karban öltve a befogadó város vezetésével és polgárságával.

A dokumentumkötet bemutójára sok szeretettel várják az érdeklődőket :

Legnépszerűbb cikkek