Korda Dezső, a Kisbérről indult zseniális feltaláló

  2021. december 31. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy Korda Dezső (Kisbér, 1864. január 8. – Zürich, 1919. április 1.) mérnök az első elektromos autó konstruktőre és a forgókondenzátor feltalálója?

Korda középiskolai tanulmányai után Budapesten, a Műegyetem elődjében szerzett gépészmérnöki diplomát. Több szakterület is érdekelte ekkor, például vasútépítési és folyamszabályozási munkákban is részt vett, de hosszú távon fő területe az elektromosság, az elektroötvözetek és a híradástechnika volt. 1887-ben Franciaországba költözött, és Párizsban a kor egyik jelentős gépipari vállalata, a Societé de Fives-Lille mérnöke lett. Gyorsan beindult a karrierje; részt vett egyebek között az Eiffel-torony felvonóinak tervezésében, kísérleti elektromos autót is épített, amivel megelőzte korát. Hamarosan a cég igazgatójává nevezték ki.

Korda Dezső

Korda Dezső

http://www.nemfeledunk.hu/

Néha egy találmány sikere egyetlen alkatrészen múlik, és ennek megalkotása válik kulcsfontosságú innovációvá. Jó példa erre a forgókondenzátor, amelyet Korda Dezsőnek köszönhetnek a rádióhallgatók. Joggal nevezhetjük a világvevő rádió atyjának.

1892-ben írta le első alkalommal a forgókondenzátor elvét, amire 1893 decemberében kapott szabadalmi oltalmat, először Németországban. A rádiózás ekkor még gyerekcipőben járt, hiszen ugyanebben az évben indult Puskás Tivadar Telefonhírmondója, és Heinrich Rudolf Hertz csak néhány évvel korábban végezte első sikeres kísérleteit rádióhullámokkal. Guglielmo Marconi már a 20. század elején, 1901-ben demonstrálta a vezeték nélküli sugárzást, az első rádióműsort pedig 1914-ben sugározták Belgiumban. Ezután jött jól Korda találmánya.

A forgókondenzátor és annak forgó fegyverzete

A forgókondenzátor és annak forgó fegyverzete

Forrás: Wikipédia/Zátonyi Sándor

A kondenzátor elektromos töltést tároló áramköri alkatrész, legalább két vezető anyag (fegyverzet) között egy szigetelővel. Nagy trükkje az, hogy legalább az egyik fegyverzet elfordítható, így a kondenzátor kapacitása változtatható. Ez tulajdonképpen a világvevő rádió állomáskereső gombja, amely különböző frekvenciákra képes hangolni a vevőt, vagyis ezáltal többféle rádióadás befogása is lehetővé vált, különböző hullámhosszokon.
Az első rádiókészülékeket még csak egyetlen adóra hangolták be, de ahogy egyre népszerűbb lett a rádiózás és kezdtek sokasodni a sugárzó adók, úgy vált igénnyé a váltás az egyes adók között. A forgókondenzátornak köszönhetően számtalan vételi frekvenciára lehetett behangolni a rádiót.

Korda egészen az első világháborúig maradt Franciaországban, ottani munkásságával a Francia Köztársaság Becsületrendjét is kiérdemelte. Jó kapcsolatot ápolt a Magyar Tudományos Akadémiával, ezért több publikációja magyarul is megjelent. 1914-ben Svájcba költözött, ahol a Zürichi Egyetemen villamosságtant tanított. Ebben a városban érte a halál 1919-ben.

http://www.radiomuzeum.hu/

Forrás: https://inno-anno.blog.hu/

Borítókép forrása: Korda forgókondenzátorának képe egy korabeli szakkönyvben (Forrás: George Washington Pierce: Principles of Wireless, Telegraphy, 1910)

Kérem, várjon... Kérem, várjon...