egy órája | 1 perc olvasás

Kosztümös barokk barangolás a belvárosban

Időutazásra hívta a helyieket és a turistákat a Tourinform iroda vasárnap a belvárosban. A tematikus sétán a 17. és 18. századi tűzvészekről, a koronázásokról, a főúri családok életéről, valamint a soproni épületek és szobrok történetéről is hasznos ismeretekkel gazdagodhattak a résztvevők. A program során az érdeklődők azt is megtudhatták, hogyan hatottak a különböző járványok a város életére és mindennapjaira.

A programon az 1676-os soproni tűzvész történetébe, valamint a Tűztorony és a Szentháromság-szobor titkaiba is beavatta a résztvevőket Bene Csaba idegenvezető.

A soproni Szentháromság-szobrot, mint a többi barokk fogadalmi szoboregyüttest az országban, a török ellen vívott háborúk után kitört pestisjárványok túlélői állíttatták fogadalmi ajándékként. Ezen fogadalmi pestis-oszlopok közül a soproni a legkorábbi hazánkban. A soproni emlékmű egyedülálló Közép-Európában, mivel csavart oszlopot barokk kültéri szobroknál először itt alkalmaztak.

Bene Csaba a sétán arra is felhívta a résztvevők figyelmét, hogy az 1676-os soproni nagy tűzvész a város történetének egyik legmeghatározóbb tragédiája volt, amely alapjaiban változtatta meg a mai belváros arculatát.

A hagyomány szerint a tűz egy helyi polgár házában keletkezett. A Tűztorony 1676-ban teljesen leégett, a város szinte teljesen elpusztult, de ez adott lehetőséget a mai barokk arculat kialakulására

– tette hozzá a szakember.

A rendezvényen elhangzott: Sopron a 17. században háromszor szolgált koronázóvárosként (1622, 1625, 1681), amikor a török veszély miatt Pozsony helyett itt tartották a királyi eseményeket. Az 1625-ös koronázás során III. Ferdinándot, 1622-ben Gonzaga Eleonórát, 1681-ben pedig Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolnát koronázták a Szent Koronával a városban.

Kattintson egy képre a galériánk megtekintéséhez!