| 2025. július. 23. | 2 perc olvasás

Középkori sírokat találtak Nagylózs területén

Egy tudományos szempontból rendkívül érdekes lelőhelyen áshattak a Pécsi Tudományegyetem hallgatói adjunktusuk, dr. Mrenka Attila irányításával, aki a Soproni Múzeum vezető régésze is. Az ásatás több intézmény, valamint lelkes civilek értő összefogásában valósult meg, a helyi közösség támogatásával.

A Soproni Múzeum kollégái és az Ikva-menti Örökségkutató Egyesület lelkes tagjai, múzeumbarátok már régóta kutatják Nagylózs község lelőhelyeit. Idén májusban a Pécsi Légirégészeti Téka keretében dr. Mrenka Attilának sikerült olyan kutatásokat végeznie, amelyek révén egy korábban ismeretlen temető körvonalai rajzolódtak ki.
 

Fotó: Soproni Múzeum

Úgy gondolták, ha már egy tudományosan érintetlen területre tévedtek, akkor az első lépés legyen olyan, aminek az eredményeit az oktatásban is hasznosítani tudják. Ezzel keresték meg Papp Attilát, a Magyar Nemzeti Múzeum régészét. Náluk ugyanis nemrég kezdődött el egy olyan projekt, amelynek során műholdfelvételeken azonosított, korábban ismeretlen temetőkben végeznek szondázó jellegű ásatásokat. Ezzel összevethetővé válik a szatellitfotókon kirajzolódó sír- és temetőstruktúra a feltárásokból nyert adatokkal. Elég adat összegyűjtése esetén már a légi és/vagy műholdfelvételekből is nagyobb eséllyel lehet meghatározni az újonnan előkerült temetők időrendjét.

Fotó: Soproni Múzeum


Körülbelül két perc után került elő az első sírfolt, majd röviddel ezután még négy. A második szelvénybe is benyitottak, és szépen elkezdtek felszínre bukkanni az ősök, vas nyílhegyek, kések, lándzsák – megannyi emléke egy letűnt kornak. Még egy bödönkoporsó több mint 1 méteres maradványát is sikerült megtalálniuk.

A temetkezések szinte mindegyikét már a korszakban megbolygatták, de a megmaradt nyomok nem egészen arra utaltak, mint elsőre gondolták. Az avarok mellett - ahogy felötlött a csapat tagjai között - lehetnek germánok vagy akár langobardok sírjai is.

Rányitottak a második szelvényre is, gyönyörű sírfolt rajzolódott ki, hogy alig pár centiméter bontás után egy különös formájú koponya tűnt föl. Nem sok idejük volt csodálkozni, mert rögtön jött egy második is: két kutya földi maradványai hevertek a sírgödör egyik végében, akiket Kasztórnak és Polluxnak kereszteltek, a dokumentációba is így kerültek már be.

Fotó: Soproni Múzeum


Másnap folytatták a hátralévő temetkezések bontását. Az aprólékos munkát kiegészítette a sírok betöltésének fémkeresős és pinpointeres átvizsgálása. Kasztór és Pollux alól egy nagyon erős fémhang jött. A sír falába szúrt masszív lándzsahegy már intő jel volt, és hamar kiderült, hogy egy teljesen ép pajzsdudort rejt még a föld. Innen hosszas és nem kevés izgalommal kísért út következett addig a pillanatig, amíg késő délután kiemelhették a tárgyakat.

Borítókép: Soproni Múzeum

Kattintson egy képre a galériánk megtekintéséhez!

Legnépszerűbb cikkek