A miniszter kijelentette: az Ab állásfoglalása egyértelmű, a szuverenitásunk védelme elsődleges a közös hatáskörgyakorlással szemben, mert a közös hatáskörgyakorlás nem jelentheti azt, hogy a nép ellenőrzési lehetőségét korlátozni lehetne. Hozzátette: az Ab döntése érdemben befolyásolhatja az úgynevezett kvótapert is.
    

A kormány álláspontja megváltoztathatatlan abban, hogy kötelező kvóta alkalmazására nem kerülhet sor - erősítette meg, felidézve: ragaszkodnak a közös külső határvédelemhez, a schengeni övezeten belüli határátlépési pontok megszüntetéséhez, továbbá ahhoz, hogy az unió ismerje el szolidaritási kiadásként a határvédelemre szánt költségeket, amelyek Magyarországon idén 200 milliárd forintot jelentenek.
    

A tárcavezető azt is közölte, hogy a kormány vitába száll az unió hatósági ár kivezetését célzó javaslata ellen és intenzíven részt vesz a vitában. Kifejtette, hogy az Európai Bizottság felvetése alapjaiban érintené a magyar rezsicsökkentést, amit az áram és a gáz hatósági ára biztosít. Megjegyezte, hogy a kormánynak vannak más eszközei is az árak alakítására, de a hatósági ár érdemben befolyásoló tényező.
    

Lázár János közölte: a jövő héten kedden és szerdán a kormány Sopronbánfalván tart kihelyezett ülést, ekkor nagy átfogó, stratégiai kérdéseket vitatnak meg, értékelik a kormány eddigi munkáját és a jövőben elvégzendő teendőket.

Kérdésre elmondta: "dolgozni megy a kormány, nem ünnepelni, nem szerepelni és nem kampányolni". Azért esett erre a helyszínre a választás, mert itt egy állami tulajdonú ingatlanba mehetnek - magyarázta.
Elmondta: új statisztikai törvény készül, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) státuszát határozza meg. Az EU minél nagyobb függetlenséget vár el az intézmény esetében, ennek jogi garanciáit teremtik most meg - magyarázta.
    

Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mit értett az altalajcsere-kísérlet kifejezés alatt, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet csütörtöki ülésén használt, Lázár János úgy válaszolt: a választók kicserélése zajlik. Ha ugyanis megszervezik a bevándorlást, azzal Európa demográfiai, népességi és politikai folyamatait érdemben befolyásolják - mutatott rá.
    

Azt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy részt vegyenek a december 1-jei román megemlékezéseken, Lázár János nagyon helyes döntésként értékelte, és hozzátette: "végre, hajrá". Azok az események, amelyekre a román nemzeti ünnepen emlékeznek, csak veszteségként foghatók fel Magyarország szempontjából - mondta.
    

A tárcavezetőt Ghaith Pharaon szaúdi üzletember vízumkérelméről is kérdezték. Mint mondta, a szükséges vizsgálatokat már lefolytatták, a magyar szervek a szabályoknak megfelelően, a schengeni törvények alapján jártak el. Az más kérdés - vélte -, hogy az Egyesült Államok miért nem kérte, hogy fogják el Pharaont, hiszen Magyarország szövetséges, a hatóságok együttműködnek, de a mai napig nem érkezett ilyen megkeresés.
    

Kérdésre kitért rá: helyes, ha a kormány foglalkozik azzal, hogy miként próbálják az országot kívülről befolyásolni. Vannak nemzetközi példák és példák a szomszédos országokban is a Soros-alapítványokkal kapcsolatban - közölte. Úgy látja, érdemes mérlegelni és követni ezeket a fejleményeket, mert látszik a törekvés, hogy a döntéshozókat és egy ország berendezkedését, gondolkodásmódját kívülről, a szuverenitás megkerülésével próbálják befolyásolni.
    

A miniszter a Budapest-Belgrád vasútvonal körüli vizsgálatról közölte: az uniós belső piaci biztos vizsgálja a közbeszerzési szabályok szempontjából a projektet, a vizsgálat a vége felé közeledik, mert az Európai Bizottság kész a megállapodásra Magyarországgal.
    

Arra a felvetésre, hogy sor kerülhet-e a közeljövőben az EU nyugat-balkáni bővítésére, Lázár János azt mondta, a jelenlegi Európai Bizottság mandátuma alatt biztosan nem.