Léka vára és a magyar „vérgrófnő”, Báthory Erzsébet

Léka nagyszerű középkori vára ma a keleti osztrák tartomány, Burgenland középső részén fekszik -, ám a történelem folyamán többször is Sopron vármegye része volt. A Gyöngyös pataktól körülvett sziklára épült a 13. század elején és mint királyi vár, az osztrák betörések ellen védte Magyarország nyugati határát. Különös hírűvé abban az időben vált, amikor a Nádasdy grófi család kiterjedt birtokaihoz tartozott és a 16. század végén többször is itt tartózkodott férje, Nádasdy Ferenc háborús távollétében Báthory Erzsébet. A nemeshölgy mint női Drakula híresült el, állítólag Lékán is több fiatal szolgálólányt végeztetett ki a „vasszűz” segítségével, hogy vérükben megfürödve őrizze meg ifjúságát. A kínzóeszköz ma is látható a várbörtönben, de vajon valóban vérgrófnő volt-e a vár egykori úrnője?

Kép forrása: Sopron Média

A lékai birtok 1200 körül Bana, majd Csák soproni várispáné volt. Vára királyi erődként az 1200-as évek elején épült. IV. Béla király idején ellenállt a tatárok támadásának és az osztrák-magyar határharcokban is fontos szerepet játszott. Központi magja, az ötszögletű Öregtorony még ebben az időben kezdett épülni és olyan különleges emléket is őriz, mint például a kultuszterem. A szentélyre emlékeztető formájú, félig sziklába vájt csarnokot egyetlen mennyezeti nyílás világítja meg, alatta szabályos kör alakú mélyedés található. Feltételezhetően az év egyetlen meghatározott napján egy bizonyos csillagkép éppen bevilágít a nyíláson, tehát a terem kialakítása magas szintű csillagászati ismeretekről tanúskodik. Úgy gondolják, valamikor a johannita rend tagjai találkoztak itt titkos összejöveteleken. Ugyanők használhatták a szintén 13. században épült lovagtermet. A négyszögletes Kápolnatorony is ebből az időből származik és kápolna ablakmélyedéseiben korai falfestmény-maradványokat is találtak, melyek a legrégebbi fennmaradtak e vidéken. Egyik közülük felismerhetően Szent Miklós püspököt ábrázolja.

Kép forrása: Sopron Média

A vár és a körülötte időközben kialakult község – mely az erőd után felvette a Léka – németül: Lockenhaus elnevezést, 1390-től kezdve uralkodói adományként a Kanizsai családé lett. Az utolsó Kanizsai, Orsolya hozományaként a többi Kanizsai-birtokkal együtt 1535-ben Nádasdy Tamás tulajdonába került. Így másfél évszázadra a Nádasdyaké lett, akik sokat fordítottak az építmény javítására és bővítésére.

Nádasdy Tamás fia, Nádasdy Ferenc (1555-1604), nagy szerepet játszott a magyar evangélikus egyház szervezésében. 20 éves korában lépett menyegzőre a nála 5 évvel fiatalabb Báthory Erzsébettel (1560-1614), Báthory István lengyel király unokahúgával. Ez a hölgy híresült el később, mint a vérgrófnő, vagy női Drakula és neve összefonódik a lékai vár történetével is. Olyan korban élt, amikor férjét házasságuk 30 esztendeje alatt a hadi ügyek gyakran a távolba szólították, s így Erzsébet a birtokok igazgatásának ügye mellett politikai kérdésekben is képviselte őt. Így amikor 1604-ben váratlanul elhunyt Nádasdy Ferenc és még nem volt felnőttkorú örökösük, Erzsébet talpraesetten igazgatta tovább a hatalmas Nádasdy-birtokot, sőt kiskorú fia helyett ellátta a Vas megyei főispáni tisztséget.

Kép forrása: mnl.gov.hu

A határozott, erős akaratú, ráadásul protestáns vallású özvegyasszony, aki, bár abban a korban a maga 44 évével már idősnek számított, mégis határozottan csinos, fiatalos volt, sokat szemében keltett ellenérzéseket. Ehhez jött még az is, hogy váraiban, így Lékán is, állítólag fiatal szolgálólányok haltak meg, tűntek el tisztázatlan körülmények között. Ezeket jó száz esztendővel később egy Thuróczi László nevű jezsuita szerzetes a következőképp magyarázta 1729-ben megjelent, a Magyar Királyságot és uralkodóit bemutató Tragica historia című könyvben:

„… Hiú módon körbe pillant, miközben a fésűnek a lehető legkíméletesebben kell a haját érintenie. … E munka közben esik meg, hogy egyik elővigyázatlan szolgálója megrántja az elragadó Héra haját. Erzsébetben felforr a düh, büntetésképpen azonnal szájon vágja a lányt. A lány vére kiserken, egy csepp az úrnő arcára hull, ő egy vászonnal letörli azt, és a helye – elámulva mondhatjuk! – részben megszépül. Közelebbről is megnézi, és csoda tárul eléje: az a hely vonzóbb lett…      ”

Ezzel útjára indította – több, mint egy évszázaddal Báthory Erzsébet halála után - a „vérgrófnő”, a „magyar Drakula” vagy a „női Drakula” mítoszát, mely aztán bejárta az egész kontinenst. Miután a hölgy felismerte a vér fiatalító hatását, állítólag 650 fiatal lányt ölt meg, előszeretettel alkalmazva kegyetlen kivégzésükhöz a vasszűz nevű kínzóeszközt, melyből egy példány ma is ott magasodik a lékai Öregtorony alatti kínzókamrában. A női test formájú eszköz testbe fúródó kései lassan és igen nagy szenvedést okozva véreztették ki az áldozatot. Báthory Erzsébet állítólag az így kinyert vérben fürdőzött bőre megfiatalítása érdekében.

Kép forrása: index.hu

A történelmi tények értelmében 1610 márciusában Thurzó György nádor vizsgálatot rendelet el az özvegy ügyében emberölés és a szolgák elleni kegyetlenkedések vádjával. Számos tanúvallomást vettek fel s végül Thurzó emberei elfogták az asszonyt, belső szolgálóit kínzásokkal kényszerítették „vallomásra”. Őket ezután pár napon belül kivégezték, Báthory Erzsébetet pedig csejtei várába zárták bírósági tárgyalás és ítélet nélkül, amitől pedig nemesember esetén nem tekinthettek volna el. Végül maga II. Mátyás király szólította fel a nádort a szabályszerű eljárásra: ám az addig húzta az időt, míg az özvegy életét vesztette várbörtönbe zárva. Hogy miért járt így el Thurzó, arra vonatkozóan több feltételezés is felmerült: állítólag tetszett neki a fiatalos – és főként igen vagyonos – özvegy, aki azonban többször kikosarazta őt. Felmerült politikai cselszövés és vagyonszerzés gondolata is, utóbbi változat szerint a várományos rokonok is szövetkeztek a nádorral.  A kegyetlenkedés vádjai alól mára a történészek tisztázták az özvegyet, ettől függetlenül neve még mindig borzongást keltve vonzza a látogatókat egykori váraiba, így Lékára is, ahol a szobáját is meg lehet nézni. A vasszűz nevű kínzóeszközt pedig valójában házasságtörő asszonyok kíméletlen kivégzésére használták ebben a korban, több példány is maradt fenn belőle Kárpát-medence-szerte.

Kép forrása: Sopron Média

Miután Báthory Erzsébet unokáját, Nádasdy Ferenc grófot a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt 1671-ben hóhérpallos általi halálra és vagyonelkobzásra ítélték, közel három évszázadra az Eszterházyak szerezték meg a várat. A vár ekkoriban került át Soprontól Vas vármegyéhez.
Napjainkban a Prof. Paul Anton Keller osztrák íróról elnevezett alapítvány tulajdonában van. Az író még 1976-ban bekövetkezett halála előtt teljes vagyonát erre fordítva megkezdte feleségével az építmény restaurálást; vármúzeum, szálloda, étterem kialakítását az addigra meglehetősen rossz állapotba került várban. Ma számos izgalmas látnivalóval és kiállítással várják a látogatókat, melyek többek között Báthory Erzsébet rejtélyes történetét is felölelik.

Források:

kastelyok.hu

kislexikon.hu

nadasdymuzeum.hu

ritterburg.at

hu.wikipedia.org

Borítókép forrása: Sopron Média

Legnépszerűbb cikkek