| 2021. február. 11. | 2 perc olvasás

Lemhényi Gábor Áron, a székely ágyúöntő szabadsághős

Tudtad, hogy Lemhényi Gábor Áron (Bereck, 1814. november 27. – Uzon és Kökös között, 1849. július 2.) székely kisbirtokos, asztalosmester, magyar nemzeti hős, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje?

Székely határőrcsaládba született, és ő is a székely határőrségben szolgált. Gyulafehérváron, Pesten és Bécsben kapott pattantyús kiképzést, de a császári katonai hierarchiában nem várt rá felemelkedés, ezért leszerelése után kisbirtokosként gazdálkodott. Gábor Áron ezermester volt, mindenfélével megpróbálkozott. 

Gábor Áron, Pollák Zsigmond metszete, 1881
Gábor Áron, Pollák Zsigmond metszete, 1881
Wikipédia

1848. november 6-án Sepsiszentgyörgyön honvédelmi bizottmányi és népgyűlést tartottak, ahol Puchner tábornok megadásra való felszólítását követően megvitatták, és végül elhatározták Háromszék önvédelmét. A vita alapja az volt, hogy nem rendelkeznek a védelemhez szükséges ágyúkkal. Itt ajánlotta fel Gábor Áron, hogy két héten belül elkészíti a szükséges fegyvereket, a hozzá tartozó munícióval. 
11 nap múlva megjelent az elkészült első öt ágyúval. Ezekkel a szavakkal adta át azokat: ” Ha ágyum elhasad, lövessen főbe az Oberster ur, s ha a kitett czélt nem találom, a második lövésre ágyum elé állok, golyóbisát lőjék keresztül rajtam.”
Ezt követően további ágyúk öntésével, illetve a tüzérség megszervezésével és kiképzésével bízták meg.

Bodola Lajos, Gábor Áron munkatársa így írta le az ágyúkészítés során alkalmazott technológiát: „Először is fából az ágyú a maga rendes méretei szerint ki lett faragva, simára esztergályozva, aztán az ágyú két füle közti vonal hosszában két fél ágyúra lett fűrészelve. A két fél ágyút két, agyaggal tömött ládában lemintáztuk, s amikor a minták jól kiszáradtak, azokat egymáshoz illesztettük pontosan, olyan szorosan, amint vaskapoccsal tehettük. Hanem az összeillesztést megelőzőleg egy agyaggal vastagon bevont tölgyfahengert úgy helyeztünk el a két fél ágyú közepén, hogy az lehetőleg az ágyú csöve hossza tengelye irányában legyen s az öblözet átmérőjének megfelelően a csőlyukat képviselje. Ezután az izzó masszát beleöntöttük az agyagmintába.”

Mindenét feláldozta a szabadságért, a hazát védve a csatamezőn vesztette életét, amikor az Uzon és Kökös közötti kökösi ütközetben az orosz tüzérség ágyúgolyója eltalálta.

Forrás: Balás Gábor. A székelyek nyomában, 1984. 

Wikipédia

Borítókép: A Gábor Áron műhelyében készült ágyúk egyetlen fennmaradt példányáról készült replika a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban

Forrás: Wikipédia

 

 

Legnépszerűbb cikkek