Lipszky János, a térképész huszártiszt

Tudtad, hogy Magyarország első matematikai és csillagászati méréseken alapuló nagy léptékű és nagy pontosságú térképeit Lipszky János magyar térképész huszártiszt készítette? Térképeinek részletgazdag pontosságát a 20. századi műholdas mérések igazolták.

A XVIII. század térképészetében jelentős előrelépések történtek a műszerek tekintetében. Megjelent ugyanis a pontos matematikai méréseket lehetővé tevő mérőasztal és a szálkereszttel ellátott távcsöves vonalzó. Mikoviny Sámuel 1735-től kezdődő munkássága korszerű, matematikailag készült megyetérképeivel jelent meg, amelyről a kor legmodernebb térképésznemzete, Franciaország is elismerően nyilatkozott a nem sokkal később készített Enciklopédia oldalain.

Frigyesi Gábor: Lipszky János (1942, olaj, vászon) – Térképtári olvasóterem (https://nemzetikonyvtar.blog.hu/)

Az első korszerű térkép viszont Lipszky János nevéhez fűződik. Lipszky János kezdettől fogva azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Magyarország térképe álljon egy részletes térképből (Mappa generalis, 1804-1808), egy névmutatóból (Repertorium, 1808) és egy áttekintő térképből (Tabula generalis, 1810).

Ő készítette el Magyarország és társországai olyan első polgári térképét, amelyen csillagászati mérésekkel igazolta a határokat, minden földrajzi egységet pontos mérésekkel tüntetett fel, meghatározta koordinátáit, és mintegy 20000 településnevet is feltüntetett rajta.

Tabula Generalis Regni Hungariae (https://hu.wikipedia.org/)

1795 és 1808 között Pesten tartózkodott és ez alatt az idő alatt készítette el élete nagy művét, a Magyar Királyság térképét. Ebben a munkában olyan magas rangú személyek segítették, mint József nádor és Károly főherceg, gr. Festetics György és gr. Széchényi Ferenc, akik nemcsak anyagilag támogatták, de értékes térképtárukat is megnyitották előtte. A térkép csillagászati mérések alapján készült, amiket Bogdanich Dániel, a budai királyi csillagvizsgáló csillagásza végzett el az ország különböző határszéli települései pontos helyzetének meghatározásával, vagyis a további számításokhoz elengedhetetlen alappontok megadásával.

Ezek a csillagászati ellenőrző mérések tették lehetővé, hogy egy korábban nem látott pontosságú országtérkép készüljön. Ez az első térképmű, amely az egész Kárpát-medencét és környezetét egységes vetületben és geodéziai alapok felhasználásával ábrázolja, ami lehetővé teszi, hogy a térképmű szelvényeit ma is, változtatás nélkül térinformatikai rendszerbe illesszük. Ez azt jelenti, hogy a térkép egyes pontjai és vonalai - kisebb hibáktól eltekintve - összeegyeztethetők a mostani műholdkép alapján készült térképpel.

Lipszky János: Mappa generalis Regni Hungariae... Pest, 1804-1808., réznyomat. Térképrészlet. A térképen megjelenik a földmérő mérnök is munka közben. (©CULTiRiS / Országos Széchényi Könyvtár)

A Mappa Generalis Regni Hungariae 12 rézmetszetes szelvényből áll. A térkép metszése és nyomtatása 1804 és 1808 között szelvényenként történt. Papíranyaga speciális, a rézmetszetekhez készített „velin papír”, ami egy bordázat nélküli merített papírt jelent. A térkép teljes mérete: 211 x 166 cm. A nagy méretű térkép vászonra kasírozott, az alsó és felső szélein farúdhoz rögzítették.

A térkép közel 2000 példányban jelent meg. Precizitása miatt katonai célból is elővették, többek között Napóleon is használta, és még az 1848-1849-es szabadságharcban is alkalmazták. A Lipszky-térkép felhasználásával később sok hazai és külföldi térképet készítettek, és méltán dicsérték akkor és dicsérik ma is annak esztétikai és szakmai tulajdonságai miatt.

A különböző helynévváltozatokat tartalmazó részletes névtárat Schedius Lajos állította össze vármegyei segítséggel és 1808-ban Repertorium locorum objectorumque (…) címmel adták ki.

Az áttekintőtérképnek szánt Tabula Generalis Regni Hungariae 1810-ben jelent meg Festetich Györgynek szóló ajánlással.

Lipszky János élete alkonyán 1825-ben vetette papírra önéletírását, amelyben a "Mappa generalis regni Hungariae..." születésének történetéről az alábbiakat jegyezte le.

"[1794-től Vécsey adjutánsaként] ezen tisztségem alkalmával más szolgálati kötelezettségeim mellett, kihasználtam az időt, és maradék óráimat Magyarország és a hozzá csatlakozó határországok lehetőleg teljes térképének kidolgozására fordítottam, amihez teljes szolgálati időm alatt, vonulásaim és magánutazásaim során az anyagot már összegyűjtöttem."

Lipszky Jánost érdemei elismeréseként I. Ferenc 1809-ben ezredesi rangra emelte. Pár év múlva, pályája csúcsán, meggyengült egészségére hivatkozva nyugállományba vonult, élete hátralevő részét birtokain töltötte.

1826-ban hunyt el, agglegényként. Szedlicsnai kertjében temették el, óhaja szerint „földön túli életében” is magányos kívánt maradni.

(https://nemzetikonyvtar.blog.hu/) 

Forrás: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/

https://mnl.gov.hu/

http://ishm.elte.hu/  

Borítókép: Magyar Királyság általános térképének első szelvénye, 1804, rézmetszet – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, TR 7.407 (https://nemzetikonyvtar.blog.hu/)

Legnépszerűbb cikkek