| 2022. július. 27. | 3 perc olvasás

Lőelemképző, avagy hova érdemes lőni?

Tudtad, hogy az első világháborúban már megjelenő harci repülőknek és bombázóknak kezdetben semmilyen ellenszere nem volt, egészen addig, amíg Juhász István gépészmérnök, feltaláló megszerkesztette a légvédelmi lőelemképző berendezést, ami képes volt 8000-8500 m magasságig 500-600 km/óra sebességgel repülő légi célok követésére, haladási paramétereik bemérésére és a légvédelmi lövegek lőelemeinek, irányzékainak meghatározására?

A Juhász István tervezte, lineáris elven működő lőelemképzőt 1932-ben mutatták be, melyből több mint ezer darabot gyártottak és tizenhat országba exportálták.

Juhász István egy vasárnap édesanyjánál volt, aki panaszkodott neki, hogy eltört a fotelének a lába. Nekilátott megjavítani, és akkor vette észre, hogy a fotelnek görgőkön guruló lábai vannak. Rájött, hogy ha egy ilyen görgőt épít be a lőelemképzőbe, akkor az az észlelt repülőgép útját, magasságát, sebességét, egyéb tulajdonságait képes követni és mérni. Sőt, ezáltal a lőelemképző képes kiszámolni: hová kell lőni ahhoz, hogy megsemmisítse az ellenséges gépet.

Juhász István portréja (Forrás: Miklauzič István) 

1932-ben Svédországban mutatták be a magyar lőelemképzőt, tizenkét ország magas rangú katonai képviselői előtt. A találmány hatalmas sikert aratott, mivel minden alkalommal eltalálta a célt. Kína, Perzsia, Malajzia azonnal rendelt belőle. 1936-ban Svédország egy jelentős megrendelést adott le, valamint megvásárolta a licencet is.

1942-ben már az olasz hadseregben is rendszeresítették, Torino légterét százötven Gamma–Juhász lőelemképző védte. A lőelemképzőket hadrendbe állította még Ausztria, Hollandia, Dánia, Norvégia, Finnország, Argentína és Lengyelország.

Lőelemképző régen (Forrás: Haditechnika)
Gamma-Juhász légvédelmi lőelemképző (https://www.arcanum.com/)

A „Nagy Háború” utolsó éveiben megszokottá vált a légi hadviselés, és ezzel felmerült az igény a hatékony földi légvédelemre. A magasból gyilkoló repülőknek viszont helyzeti előnyük volt a magasság és a sebességük miatt. Bár légvédelmi ágyúk már akkor ott dörögtek Európa hadszínterein, nehéz volt velük pontosan célozni. Hogyan lehetne egzaktul kiszámolni, hogy az ég melyik pontjára kell lőni? – a kontinens nagyhatalmait ez foglalkoztatta. A választ pedig a Gamma–Juhász lőelemképző adta meg.

Juhász Andor magyar királyi titkos tanácsos István nevű fia az osztrák-magyar monarchia állampolgáraként látta meg a napvilágot. Egyetemi tanulmányait Breslauban (Wroclaw) kezdte meg, azonban az első világháború megakadályozta annak befejezésében. A fronton tüzértisztként szolgált, majd olasz fogságba esett. Helytállásáért több harctéri kitüntetést kapott.

 A háborút követően Juhász István, Zoltán nevű bátyjával Budapesten vállalkozásba kezdett. Eleinte egy szerény lakatosműhelyt üzemeltettek a Koszorú utcában. Miután pénzügyi helyzetük stabilizálódott új telephelyet választottak maguknak a Fehérvári úton, ahol a gépészmérnök testvérpár a harmincas évek elejére megteremtette az ország legjelentősebb finommechanikai üzemét a híres Gamma Finommechanikai Gépek és Készülékek Rt.-t.

(https://inno-anno.blog.hu/)
 (Fortepan/id. Konok Tamás)

Napjainkban már csak kevesen tudják ki volt Juhász István, a kitűnő mérnök, s kiváló gyárigazgató. Pedig a magyar hadiipar eddigi legsikeresebb termékének számító korai számítógépe, a Gamma–Juhász légvédelmi lőelemképző technika és ipartörténetünk egyik büszkesége.

A Gamma-Juhász-féle készülék első harctéri alkalmazására a japán-kínai háborúban került sor. A lőelemképzővel felszerelt kínai légvédelmi ütegek komoly pusztítást végeztek a támadó japán repülőgépek körében.

1944 őszén a lőelemképzővel felszerelt légvédelmi ágyúknak már lokátorral való együttműködését próbálták ki. Rádiólokátor (radar): az általa kibocsátott elektromágneses rádióhullámok alapján a tágabb környezet jellemzőit és tereptárgyait bemérő, a hadászatban, a repülésben, a hajózásban, a meteorológiában és a csillagászatban alkalmazott eszköz.

A második világháború után a rákosista, kommunista hatóságok folyamatosan zaklatták, légvédelmi lőelemképzője megalkotásáért és gyártásáért pedig a „fegyvergyártó kapitalista” jelzővel illették.

(Forrás: gammatech.hu)

Juhász István élete hátralevő részében egy kis bérlakásban lakott. Szerényen teljesen visszavonultan töltötte utolsó éveit és méltatlanul elfeledve halt meg 1981-ben. Hagyatékából szinte semmi sem maradt az utókorra. Lőelemképzőjének tervrajzai Budapest ostroma során majdnem teljesen megsemmisültek, személyes tárgyai az idők folyamán eltűntek.

A lőelemképző ma (Forrás: harosszektabornok.blog.hu)
Miklauzič István Juhász István feltaláló unokája, kezében a lőelemképző makettjével (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

Forrás: https://www.arcanum.com/

https://library.hungaricana.hu/

https://inno-anno.blog.hu/

http://papp.gportal.hu/

https://vasarnap.hu/

Borítókép: https://honvedelem.hu/

Legnépszerűbb cikkek