Az alvászavar mára az egyik legelterjedtebb civilizációs betegséggé vált, a lakosság akár 30 százalékát is érintheti valamilyen formában.

– fejtette ki dr. Hajas Árpád, a Soproni Gyógyközpont Neurológiai–Stroke Osztályának osztályvezető főorvosa.

A tartós kialvatlanság pszichés, hormonális, idegrendszeri, valamint szív- és érrendszeri betegségek kiváltója lehet, illetve ronthatja a már meglévő kórképeket is.

Az egyéni alvásigény az életkor előrehaladtával folyamatosan változik. Míg az újszülöttek a nap jelentős részét alvással töltik, addig egy felnőttnek naponta átlagosan 6-7 óra pihentető alvásra van szüksége. Időskorban pedig 5-6 órára csökkenhet a minimális alvásszükséglet.

Az alvászavarok a tünetek alapján könnyen felismerhetők. Figyelmeztető jel lehet a fáradtság ellenére is nehéz elalvás, az éjszakai gyakori felébredés vagy a nehéz visszaalvás, a napközbeni elbóbiskolás, a teljesítményromlás és a koncentrációs zavarok. Szintén tünet lehet az alvás közbeni légzéskimaradás (alvási apnoe), valamint a szorongás vagy az ingerlékenység.

– hívta fel a figyelmet a szakember.

A pihentető alvás érdekében magunk is sokat tehetünk. Fontos a kényelmes ágy, a sötét, nyugodt környezet és a zavaró tényezők kizárása (pl. telefon, tablet, újság, fényhatás, TV). Sokat segíthet a rendszeres napirend kialakítása, a stresszcsökkentő technikák elsajátítása, az élénkítőszerek (kávé, tea) elalvás előtti mellőzése és a rendszeres testmozgás.