Benyovszky Móric 45 évig tartó rövid életútja során négy világrész több országának történetébe írta be a nevét a távoli vidékeken tett utazásaival, földrajzi felfedezéseivel.
1741. szeptember 20-án született a Nyitra-megyei Verbón, édesanyja a történelmi nevezetességű Révay-család sarja volt, apja pedig a neves Benyovszky Sámuel huszártábornok.
Lengyelországban hősiesen vette ki részét a lengyelek oldalán az oroszokkal vívott háborúban. 1769-ben súlyosan megsebesülve orosz fogságba esett, Szibériába száműzték, ahol elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását.

1771 tavaszán a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett, elfoglalt egy erődöt, a kikötőben horgonyzó hajókat, és kiáltványt szerkesztett. Ez az írásmű a későbbi oroszországi forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. A „Péter és Pál” nevezetű hajón megszökik és kalandos utazások során Franciaországban köt ki.

A madagaszkári expedíció: 1773. április 22-én indul el három hajóval a franciaországi Lorien kikötőből, és hamarosan megtelepszik a malgasok szigetén, ahol két erődöt is emelt támaszpontul, és 1774-ben megalapítja Louisbourg városát. Ebben az idôben még az európaiak nem ismerték Madagaszkár belsejét. Három nagy expedíciót szervezett, a tapasztalatairól szóló beszámolók Madagaszkár megismerésének fontos részei. A bennszülöttek megtapasztalták, hogy a jószívű és emberbarát Benyovszky nem öli meg a hadifoglyokat, sőt a sebesülteket gyógyítja, a nagy ínséget szenvedőknek élelmet osztogat. Mindezek alapján egyre többen váltak hívévé és követőjévé a malgasiak közül.

Benyovszkynak választania kellett: vagy él a törzsfejedelmek ajánlatával és elfogadja a királyságot (kormányzóságot), vagy összeomlik dédelgetett álma.  Végül elfogadta a királyságot, kilépett a francia király szolgálatából, a madagaszkári népet választotta, sőt írásba is foglalta a sziget népeinek szánt alkotmányt, melyet a törzsfőnökök elfogadtak. Nem fosztogat, nem rabol, és nem öldököl, mint a gyarmatosító államok általában. Elképzelése az volt, hogy Madagaszkárból nem kizsákmányolt gyarmat lesz, hanem modern államot teremt. A franciák azonban nem így gondolták és támadást indítottak a helyi törzsek ellen. A végső összecsapásra 1786. május 24-én, a Keleti-fok közelében került sor. Benyovszky két európaival és 30 bennszülöttel, lándzsákkal, íjakkal vette fel a harcot a túlerővel. Az első rohamra a bennszülöttek szétszéledtek, Benyovszky pedig ágyú-(vagy puska) golyótól találva elvesztette életét.

A viszontagságos életű hazánkfia az egyik legjelentősebb magyar világutazónk volt. Megelőzte hét évvel az angol James Cook-kot észak-csendes-óceáni utazásával, valamint a franciákat is. Korát egy jó évszázaddal megelőző tervei a tengeri szállításokra, a külkereskedelemre, a belső víziút rendszer kiépítésre, mind-mind említésre méltó érdemeit erősítik. 

Forrás: http://www.benyovszky.hu/

Borítókép forrása: https://napitortenelmiforras.blog.hu/