Madárgyűrűzés a Soproni Egyetem Botanikus Kertjében

Madárgyűrűzést tartottak a Soproni Egyetem Botanikus Kertjében. Feketerigó, énekesrigó, vörösbegy és barátposzáta is hálóba került.

Feketerigóra is gyűrű került a kedd reggeli programon. A madarak a számukra ártalmatlan jelölést követően visszarepültek a fák közé. A madárgyűrűzés a vadon élő madarak egyedi jelölésének egyik legrégebben és leggyakrabban alkalmazott módszere. Már több mint száz éve zajlik Magyarországon.

fotó: Griechisch Tamás
A madárgyűrűzést 1908-ban Hermann Ottó vezette be Magyarországon. A folyamat elsődleges célja a vonuláskutatás, emellett a madarak élettartamáról és költési szokásairól is hasznos információkat kaphatunk

– mondta Győrig Előd, az MME Soproni Helyi Csoportjának tagja.  

A programot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozatának és Soproni Helyi Csoportjának, valamint a Kaán Károly Ökoklubnak a közös szervezésében tartották meg.

fotó: Griechisch Tamás

A Kaán Károly Ökoklub a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán működő hallgatói klub, amely 1986 óta fogja össze a kar azon hallgatóit, akik szeretnék valamilyen formában kiegészíteni az egyetemi tanulmányaikat, illetve szeretnének tevékenyen részt venni a hazai tudományos életben, illetve a gyakorlati természet- és környezetvédelemben.

Célja egy olyan hallgatói fórum megteremtése, melynek segítségével a tagok szakmailag felkészült, tájékozott, széles látókörű szakemberré válhatnak

– tudtuk meg Zsiga Andrástól, a klub elnökétől.  

fotó: Griechisch Tamás

A tavalyi madárgyűrűzés iránt is nagy volt az érdeklődés, több mint 70-en fordultak meg a programon. Az eseményre a hallgatók mellett érdeklődő csoportok és családok is jelentkeztek. A gyűrűzés sokszor eredményes, hiszen a botanikus kert jó madárélőhelynek számít. Sok madarat első ránézésre felismertek a jelenlévők, és azt is megtanulhatták, milyen jelekből lehet következtetni egy madár korára és nemére.

Kattintson egy képre a galériánk megtekintéséhez!

Legnépszerűbb cikkek