Mágiával uszított farkasok, elszárító varázsszer – ilyen is volt Sopronban!

Mágiával uszított farkasok, elszárító varázsszer – ilyen is volt Sopronban!

  2018. június 14. - www.sopronmedia.hu (Írta: Elek Szilveszter)

Városunkban a letűnt évszázadokban meglepően sok boszorkány- és varázslóper volt. Azokat azonban nem a félelem és a hiedelmek, hanem sokkal meglepőbb ok hívta életre. Cikkünkben lerántjuk a leplet Sopron történelmének eme zord és ködös szeletének titkairól!

Sopron mesés utcái valamennyi felfedezőjük számára kedvesek – a szépre oly sóvárgóan vágyó ember lelkébe az esszenciális részletek, mint a mívesre faragott kapualjak, az égbeszökő tornyok már egy kurta séta során is feledhetetlen festményt pingálnak.

Hihetetlenül hangzik, de néhány évszázaddal ezelőtt rettegő szíveket felemésztő zord lángok varázsoltak ezekre a romantikus utcákra, terekre baljós hangulatot. Felháborodott tömegek koptatták eme macskaköveket, s miközben vonultak, minduntalan boszorkányt kiáltottak. Kevesen tudnak erről, mert már a múlt ködébe vesztek, de Sopronban is voltak boszorkány, és varázslóperek!

Városunkban is számos boszorkány- és varázslóper volt

Városunkban is számos boszorkány- és varázslóper volt

Felkavaró részletekről tanúskodik a soproni levéltár kiállítása: 1529-ben például Bernhardt tehénpásztort azért ítélték máglyahalálra, mert varázslatokkal farkasokat uszított a többi pásztor jószágaira. A polgármester házának küszöbe alá pedig a leggonoszabb varázsszert akarta elásni, hogy az lassan száradva elpusztuljon – mindezekért mágiahalált kellett halnia.

Városunkra nem a salemi boszorkányperekre hasonlító esetek voltak a jellemzőek.

Városunkra nem a salemi boszorkányperekre hasonlító esetek voltak a jellemzőek.

Városunkra azonban zömében nem a vérfagyasztó salemi eseményekhez hasonló, kínvallatásokkal, és jégszívű bírák kegyetlen ítéleteivel kísért, a hiedelmek és tömeghisztéria nyomán fakadó perek voltak a jellemzőek. - A 16-17. századi, vagyis a kora újkori, hazai boszorkányperekre a szegedi perek kivételével abszolút nem az a jellemző, mint a nyugat-európaiakra – hangsúlyozta Dr. Dominkovits Péter PhD., a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Soproni Levéltárának intézményvezetője. Itt a boszorkányperek inkább a helyi társadalmi pörlekedések levezetői voltak – fűzte hozzá.

Az akkori korból származó soproni források is arról tanúskodnak, hogy a helyi polgárság köreiben számos heves konfliktus dúlt – ezeket általában a vagyon utáni mérhetetlen sóvárgás, és a hatalomvágy hívták életre. Az ellenfél legyőzésére, eltakarítására, földönfutóvá tételére használható leghatékonyabb pedig a történelmünk ama érájában alighanem a boszorkány- illetve varázslóvád volt. A korabeli polgári elit eme veszélyes játszmája olykor óriási befolyással büszkélkedőket is magával rántott, és a bíróság elé taszított. - Gondoljunk a korabeli magyarországi elitre, ahol olyan főnemes asszonyok is boszorkányperbe kerültek, mint például Báthory Erzsébet - világított rá az érdekességre Dr. Dominkovits Péter PhD. - Itt érintve voltak még olyan főrangok is, mint Thurzó György nádor, vagy a Nádasdyak – fűzte hozzá a szakértő, aki a kutatások tükrében úgy látja, hogy egy polgári közösségben is ugyanazok az indítékok működtek, mint az ország vezetőinél.

Sok víz folyt le azóta az Ikván, amely számos helyi boszorkányperrel ápolt kísérteties kapcsolatot, de a források, dokumentumok kitűnően prezentálják az utókor számára is, hogy miképpen zajlott le egy ilyen ítélethozatal a hajdani Sopronban. - A vizsgálatokat Sopron magisztrátusa indította el, és általában a város ügyvédjei vettek részt benne – tudtuk meg az intézményvezetőnél. Az eljárásokat a magyar perjog alapján játszódtak le – erre többször is hivatkoznak a fennmaradt aktákban.

A levéltár kiállítása, amely messzemenő részletességgel mutatja be a soproni boszorkányüldözéseket, nemsokára megújul – még több érdekességről rántja majd le a leplet.

Kérem, várjon... Kérem, várjon...