Magyar kutatónő felfedezése is kellett a vakcinához!

  2020. december 14. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy Karikó Katalin (Szolnok, 1955. január 17.–), magyar biokémikus, kutatóbiológus mRNS-terápiás szabadalma alapján dolgozták ki 2020-ban a COVID-19 járvány ellen az RNS-alapú vakcinákat, védőoltásokat?

A szolnoki születésű biokémikus a BioNTech nevű német oltóanyaggyártó vállalat alelnöke. A Pfizerrel közösen létrehozott koronavírus elleni vakcina – a hatóanyagot múlt hét keddjétől adják be Nagy-Britanniában – az ő mRNS terápiás felfedezésén alapul.

A tudós és lánya, Zsuzsi, aki amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.

A tudós és lánya, Zsuzsi, aki amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.

https://magyarnemzet.hu/

Az mRNS-terápia új típusú, hatékony és biztonságos módszer. A hírvivő RNS felhasználható a génterápia változataként, amikor az mRNS-t a szervezetbe juttatva olyan fehérjék termelésére késztetik, amelyek betegségek vagy fertőzések gyógyítására alkalmasak.

Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya. A hatóanyag működésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálható fehérjét, majd az arra válaszul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei készítik el. Ezek az ellenanyagok megvédenek a fertőzés okozta betegségtől, ha később vírus jutna be a szervezetbe. A vakcina beadásakor lokálisan képződhet egy kis gyulladás, a második oltást követően pedig – amelyet három héttel az első után kell beadni – egy kis láz vagy rosszullét jelentkezhet, azonban ezek a ritka mellékhatások jellemzően 24-48 órán belül elmúlnak. A mellékhatások sokkal enyhébbek, mint amit a vírus okozhat egy olyan szervezetben, amely nem részesült védőoltásban. A vakcina által létrejövő, úgynevezett emlékezősejtek védelmet nyújtanak még akkor is, ha eltűnik az ellenanyag a szervezetből, vagyis ha egy évvel a vakcina beadása után a vírus bejutna a szervezetbe, az emlékezősejtek automatikusan termelik majd az ellenanyagot.

Az mRNS életciklusa eukarióta sejtben. Az RNS a sejtmagban átíródik a DNS-ről, modifikáció után kikerül a citoplazmába, ahol a riboszómákon végbemegy a transzláció folyamata. Végül az mRNS lebomlik.

Az mRNS életciklusa eukarióta sejtben. Az RNS a sejtmagban átíródik a DNS-ről, modifikáció után kikerül a citoplazmába, ahol a riboszómákon végbemegy a transzláció folyamata. Végül az mRNS lebomlik.

https://hu.wikipedia.org/

A terápiás fehérjéket kódoló mRNS-ek használata a tumoros betegek gyógyításában is jelentősen előrehaladott állapotban van. Ha az állatok tumorjába juttatnak mRNS-t, a frissen kódolt fehérjék odahívják az immunsejteket. Már arra is van példa, hogy ilyenkor nemcsak az a tumor sorvad el, amelyikbe az mRNS-t injektálták, hanem az áttét is. A fertőzések elleni védőoltások kidolgozására szintén folynak kísérletek. Ha influenzajárvány tör ki, az mRNS-vakcina sokkal gyorsabban elkészülhet, mint a hagyományos, tojásban tenyésztett változat. Az mRNS-en alapuló vakcina esetén a szervezetünk készíti el az mRNS által kódolt vírus spike fehérjéjét, ami kijut a sejtből. A vírus többi része tehát nincs ott, csak az immunitás szempontjából fontos felszíni fehérje, ami önmagában nem veszélyes. A szervezet ezt azonosítja idegenként, és erre reagál az ellenanyag elkészítésével. Végül pedig, ha a vírus belép a szervezetbe, az már fel van készülve rá, a fehérje alapján felismeri és hatástalanítja. Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya, ezért biztonságos.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/

https://hu.wikipedia.org/

Borítókép forrása: https://u-szeged.hu/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...